Kedden immár negyedik napja emelkedtek az olajárak, így a drágulás ezen időszak alatt már megközelítette a 7 százalékot. A háttérben az az aggály húzódik meg, hogy Irak esetleg nem teszi hozzáférhetővé a gyanús létesítményeket az arab országba viszszatért fegyverzet-ellenőrző ENSZ-megbízottak számára. Ebben az esetben sokak szerint szinte borítékolható egy amerikai katonai akció, ami megszakíthatja a világ kőolajellátásában mintegy 25 százalékkal részesedő közel-keleti térségből jövő szállításokat.
A háborús felár igen gyorsan teljes egészében visszaépülhet, ha bárminemű gond adódik a fegyverzet-ellenőrző csoportok tevékenysége kapcsán - fogalmazott a Commerzbank Securities értékpapír-forgalmazó cég egyik olajstratégája. Hasonlóan vélekedett az ABN Amro munkatársa is - hozzátéve, hogy a felár a korábbi hat dollárral szemben jelenleg csak két-három dollár.
Ugyanakkor a háborús felár csökkenésére is látnak esélyt egyes elemzők. Véleményüket azzal támasztják alá, hogy a világ olajtartalékai a következő hetekben várhatóan növekednek, mivel a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai növelték a felszínre szivattyúzott menynyiséget. A kartell napi teljesítménye immár 2,5-3 millió hordóval haladja meg a megállapodásban rögzített napi 21,7 millió hordónyi felső határt. Rilwanu Lukman elnök hétfőn be is harangozta, hogy az OPEC, amely a terv szerint december 12-én Bécsben tartja meg következő ágazati miniszteri értekezletét, megkísérli visszafogni túltermelését. Ez homlokegyenest ellentétes más illetékesek korábbi nyilatkozataival, amelyek arról szóltak, hogy a piac gond nélkül felszívhatja az engedélyezett kereten kívüli tételeket.
Tegnap az Európában irányadónak tekintett északi-tengeri Brent nyersolaj jegyzése a januári terminre 35 centtel, 24,63 dollárra emelkedett Londonban a nemzetközi kőolajtőzsdén (IPE). Az Egyesült Államokban a decemberben szállítandó WTI ára hordónként 22 centtel, 26,93 dollárra szökött föl a New York-i kereskedelmi tőzsde (NYMEX) távol-keleti elektronikus forgalmában.
(NAPI)
