Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az étkezési mák termesztésével kapcsolatos szabályokat a közeljövőben módosítani szándékozik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) - tudtuk meg Szenci Győzőnétől, az agrártárca szakértőjétől. A még csak körvonalakban létező elképzelés szerint bizonyos vetésterület fölött bejelentési kötelezettség terhelné a gazdákat. (Eddig csak a mákszalma betakarítás utáni elégetése vagy mákalkaloida-gyárnak való felajánlása volt a kikötés. Mákszalmának a magoktól megfosztott gubót nevezi a szaknyelv.) Ez - vélik a tárcánál - bizonyosan nem fogja csökkenteni a hazai mákfogyasztást. Ilyen következménnyel járó intézkedésekkel pedig az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán sem kell számolni, így nem kell attól tartani, hogy néhány év múlva karácsonykor már nem kerülhet az asztalra mákos bejgli.
A mákkal kapcsolatban elterjedt elképzelések között más tévhit is akad. Az EU-ban ugyanis nincs egységes szabályozás a máktermelést illetően. A tagállamok a termesztés feltételeit külön-külön alakítják ki - Franciaországban és Spanyolországban például jelentős mennyiségű ipari mákot takarítanak be. A magyar köztudatban élő félelem valószínűleg azzal magyarázható, hogy a nyugat-európai országok jelentős részében a mák nem tartozik az étrendhez, ezért kereskedelmi forgalomban alig-alig lehet lehet kapni. Akad olyan ország is, ahol csak gyógyszertárakban árulják.
Az EU-csatlakozás következtében az ipari mák esetében sem kell tartani a termelés visszaesésétől - tájékoztatta lapunkat Velenczei Vladimir, az ICN Magyarország Rt. vezérigazgató-helyettese. Magyarország egyébként a világ morfinpiacának meghatározó szereplője, ugyanis a nemzetközi piacon évente értékesített mintegy 300 tonnányi hatóanyag 8-10 százalékát adja. Ez a meglehetősen nagy arány elsősorban azzal magyarázható, hogy az ágazatnak nagy múltja van Magyarországon, például a morfin mákszalmából való előállítását Kabay János szabadalmaztatta.
Magyarországon a magas alkaloidtartalmú ipari mák vetésterülete 10-16 ezer hektár között ingadozik. Ez elegendő ahhoz, hogy az ICN 30 tonnás évi kapacitású morfingyárának alapanyagot biztosítson. (Az ICN termelésének csaknem teljes egészét külföldön értékesíti.) Az ipari mák hazai termelését - szemben az étkezési mákéval - meglehetősen keményen szabályozzák. Termelésre szóló szerződést csak az ICN hat termeltetési felügyelőjével lehet kötni. A vetőmagot a cég biztosítja, s a fel nem használt mennyiséggel grammra el kell számolni, míg a földeket a felügyelők folyamatosan ellenőrzik. A virágzástól a betakarításig a termelő őriztetni köteles az ültetvényt.
Az árakkal kapcsolatosan Velenczei Vladimir elmondta, hogy idén a mákgubó kilogrammonkénti felvásárlási ára 280 forint plusz áfa volt. Ez a termelőknek hektáronként 80-100 ezer forint eredményt hozott. A minimális termőterület 5 hektár.
Á. A.
