Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Továbbra sem körvonalazódik Brüsszel egységes álláspontja a genetikailag módosított szaporítóanyagok felhasználásával termelt növények és az azokból készült termékek ügyében. Pedig az Egyesült Államok immár azzal fenyegetőzik, hogy panasszal fordul a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), amennyiben az EU október közepéig nem oldja fel a négy évvel ezelőtt meghozott GMO-tilalmat. A szankciók feloldásáért már az európai biotechnológia-ipar is lobbizik, ennek ellenére a tagállamok nem jutottak közös nevezőre, sőt az unió mezőgazdasági minisztereinek a GMO-tilalom feloldásáról szóló, mára tervezett tárgyalását is elhalasztják. Az illetékesek között ugyanis egy múlt heti brüsszeli találkozón annyira kiéleződtek az ellentétek, hogy a küldöttek úgy döntöttek, nem tartják meg az e heti találkozót, helyette további egyeztetések lesznek.
Az EU-tagországok álláspontja merőben eltér egymástól. Az angol illetékesek például ellenzik az olyan GMO-termékek címkézését - korábbi tervek szerint a GMO-alapanyagok felhasználásával előállított készítményeket megjelölnék -, mint az ipari eljárással, melegen sajtolt kukoricaolaj, amelyben a genetikailag módosított anyagok tudományosan nem mutathatóak ki. Mások viszont amellett törnek lándzsát, hogy a szabályozás drákói szigorú legyen, s például lássák el címkével azokat a húsipari termékeket is, amelyeket GMO-tápokkal nevelt állatokból készítettek.
Az Egyesült Államokban egyébként igen nagy reményeket fűztek a meghiúsult találkozóhoz, bár már azt is nagy eredménynek tartották volna, ha a GMO-ügy elmozdul a holtpontról. Washingtont támogatja az Európai Bizottság, amely már tavaly ajánlotta a tilalom feloldását, ez viszont Franciaország, Olaszország, Dánia, Ausztria, Görögország és Luxemburg ellenállásába ütközött.
A tiltakozó országok malmára hajtja a vizet, hogy az európai fogyasztók sem szívlelik a GMO-növényeket, bár tucatnyi tudományos kutatást végeztek, melyek szerint a genetikailag módosított növényekből előállított termékek nem jelentenek veszélyt az emberi szervezetre és a környezetre sem. Ez a helyzet nyilván azért alakulhatott ki, mert a sorozatos és nagy horderejű európai élelmiszerbotrányok megrengették a fogyasztók bizalmát a termékek biztonságát szavatoló kormányzati kijelentésekben.
Mindezek mellett az is gondot okoz a kormányoknak, hogy mekkora génkezelt DNS-tartalomnál tegyék kötelezővé a figyelemfelkeltő címkézést. Az Európai Bizottság 1 százalékos határt javasolt, ám egyes tagországok lobbijának engedve az Európai Parlament a küszöböt „nulla feletti legkisebb érték”-re redukálná.
(NAPI Online)
