Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén az első félévben a hazai acélipar pozíciói – a nem túl fényes elmúlt évihez képest is – jelentősen romlottak. Az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) piacvédelmi intézkedései közvetve és közvetlenül is sújtották az ágazatot. Amerikába ugyan nincs jelentős magyar export, ám az onnan és az EU-ból kiszoruló termékeknek többek között Kelet-Európában próbáltak piacot keresni a gyártók. Ennek következménye lett, hogy az import részaránya tovább növekedett az első félévben, s elérte a belföldi felhasználás 60 százalékát, holott 1999-ben mindez csupán 50 százalék körüli szintet tett ki. A behozatal megélénkülése különösen májusban vált jellemzővé, mikor nyilvánosságra került, hogy június elejétől Magyarország is piacvédelmi intézkedéseket léptet életbe. Ez különösen a rúdidomok termelését és a hazai termékek forgalmát vetette vissza. A magyar gyártók idén például 148,1 ezer tonna melegen hengerelt rúdidomot gyártottak, csaknem 25 százalékkal kevesebbet, mint az elmúlt év első felében. Az értékesítés jobban alakult, ott csak 15 százalékos volt a visszaesés – tudta meg a NAPI Gazdaság Marczis Gábornétól, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatójától.
Kedvező tendencia ugyanakkor, hogy a felhasználás ismét növekedett, 1,066 millió tonnára a január és június közötti időszakban. Részben ennek köszönhető az is, hogy a nyersvas-előállítás 617,7 ezer tonnáról 661,2 ezer tonnára emelkedett, igaz, a nyersacélból 2 százalékkal kevesebbet, 984,3 millió tonnát csapoltak.
A rúdidomokkal szemben viszont a hazai lemeztermékek értékesítése javult. A melegen hengerelt acéllemezekből 4,7 százalékkal, a hidegen hengereltből pedig 12,1 százalékkal fogyott több. Ezen termékek gyártása is növekedett, előbbié 794,9 ezer tonnára, utóbbié pedig 213,2 ezer tonnára. Ezekkel együtt is igen rosszul sikerült az ágazat első féléve. A termelés ugyan néhány területen emelkedett, ám a belföldi és a világpiaci túlkínálat miatt az árak csökkentek. Ezen hatások eredőjeként a magyar acélipar 12 milliárdos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az első félévben.
A gazdasági előrejelzések szerint a második félévben, s különösen az utolsó negyedévben, javulhat az acélipar teljesítménye. Ez azonban aligha kompenzálja az első féléves veszteségeket, különösen azért, mert a nagy kínálat egy ideig még biztosan megmarad a piacon, az árak emelkedésének mértéke pedig korántsem lesz olyan jelentős, ami hirtelen eredményjavulást eredményezne. Jelentős fejlődésre, s ezzel együtt áremelkedésre inkább a jövő évben lehet számítani – vélekedett Marczis Gáborné.
Á. A.
