A meglehetősen borúlátó év eleji előrejelzések ellenére növekedésre utaló jelek mutatkoznak az acélágazatban. A német ThyssenKruppot követően a luxemburgi Arcelor is jó félévi adatokat közölt. Guy Dollé, az elnökség elnöke kedden Luxembourgban megerősítette, hogy vállalata jövőjét illetően bizakodó - írja a Handesblatt. Szerinte figyelemre méltó az acéltermékek árának emelkedése. Az Arcelor profitja a nyereség első negyedévi drasztikus visszaesését követően a második negyedévben szédületes iramban növekedett. Így az ágazatban várt „fekete év” előreláthatóan elmarad, pedig januárban még sötétnek tűntek a kilátások. A jellemző acélárak húszesztendős mélyponton álltak, és a világméretű kapacitástöbblet, továbbá az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti acélvita nyomasztólag hatott. A második negyedévben azonban jelentős fordulat következett be, ugyanis az év elejihez képest az acélárak 35 százalékkal magasabb szintre kúsztak fel. Október 1-jén újabb lendületet vehet a növekedés, hiszen a nyugat-európai cégek idén harmadik alkalommal emelnek árat. Dollé megerősítette, hogy vállalata már most tonnánként átlagosan 20 eurós felárat könyvelhet el az új megrendeléseken.
Amikor a ThyssenKrupp tavasszal áremelésekkel jelentkezett a piacon, sok ágazati szakértő kételkedett ennek sikerességében, ám nem sokkal később az Arcelor és a brit Corus is követte a németek példáját, a három óriáscég pedig az Európai Unió nyersacéljának 52 százalékát termeli meg.
Elemzők figyelmeztetnek, hogy a helyzet azért nem rózsás: a termelés növekedése a raktárak feltöltését is célozhatta. Emlékeztetnek továbbá, hogy az acélkonjunktúra dinamizmusa nincs összhangban a világgazdaságéval. Emellett az is kérdés, hogy az ágazat miként oldotta meg fő problémáját, a kapacitástöbblet leépítését. Szakértők ezt világviszonylatban 50-300 millió tonnára becsülik. Mint egyikük megjegyezte, előrelépésről csak akkor lehet majd beszélni, ha az árak az év elejinél magasabb szinten stabilizálódnak.
(NAPI)
Arató János