Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kelet-afrikai országok kávétermelőinek szövetsége (EAFCA) új márkázási rendszerrel kíván javítani a térség gazdálkodási gyakorlatán. A szövetségbe tartozó Kenya, Uganda, Tanzánia, Etiópia és Burundi szakértői már tanulmányozzák a tervezett programot. Ennek lényege, hogy a francia borok mintájára a különleges minőségű kávéfajtákat a termesztési területekről neveznék el, és e márkák alatt hoznák forgalomba - nyilatkozta Fred Kawuma, a szervezet vezérigazgatója a Reutersnak. Véleménye szerint a programot 2005-ig vezetik be. A csoportosulásnak nem titkolt szándéka, hogy növelje a különleges kávék piaci részesedését értékben és volumenben. Ez menekülési útvonalat nyithat a résztvevő országok számára a jelenlegi piaci helyzetben, hiszen a kávéárak 40 éves mélypontra kerültek a világpiac telítettsége következtében, s jelentős változásra egyelőre nem is lehet számítani.
Magyarországon felmérések és kereskedői becslések szerint a napi átlagos kávéfogyasztás két csésze körül alakul, amihez idén előreláthatóan 30-32 ezer tonna kávét használnak fel. (A szakmában ebbe a termékkörbe sorolják a pörkölt bab- és őrölt kávé, valamint a „tiszta” és keverék instant kávé mellett az instant specialitásokat, azaz a cappuccinókat is.) A 43-45 milliárd forintra becsült bevétel legnagyobb része a pörkölt bab-, illetve a pörkölt őrölt kávék értékesítéséből származik. Előbbiek hozzávetőlegesen a fogyasztás 10 százalékát, utóbbiak mintegy 70 százalékát teszik ki. A hagyományos pörkölt bab- és őrölt kávék iránti kereslet az utóbbi időben stagnál, ezzel szemben az instant készítmények piaci részesedése számottevően emelkedett.
A hazai fogyasztók a rövid, erős kávét kedvelik a leginkább, ám a fiatalabb korosztály körében egyre népszerűbb az úgynevezett német, „hosszú” kávé. E tendencia erősödése miatt a kávékeverékek, így a cappuccinók iránt vélhetően tovább növekszik az igény az elkövetkező években.
Á. A.
