Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lapzártánk idején még nem dőlt el, lesz-e újabb önkorlátozás a baromfiágazatban a termelés első negyedévi visszafogása után, de úgy tűnt, hogy erre szükség lesz, annak ellenére, hogy az állam összesen 290 millió forint támogatást adott a fagyasztott csirke teljes exportjára. Ez a CEFTA-országokba 50, egyéb országokba 80 forint kilogrammonként, az Európai Unió piacaira viszont nem vonatkozik, mivel azokra a „négynullás megállapodás” van érvényben, azaz meghatározott kvóta mértékéig vámmentesen, de támogatás nélkül lehet szállítani az árut.
A fenti intézkedések előzménye, hogy az ágazat helyzetét már a múlt év utolsó hónapjaiban is túltermelés és az első negyedévben termeléskorlátozás nehezítette, s a külpiaci értékesítési nehézségek azóta sem szűntek meg. A magyar baromfiágazat termelése ugyanakkor élősúlyban 10 százalékkal, 453 ezer tonnára, árbevétele pedig becslések szerint 20-25 százalékkal, 230-250 milliárd forintra emelkedett tavaly az előző évhez képest, de idén nem várható további növekedés. Mivel azonban a baromfihús iránti kereslet tavaly csökkent - ami együtt járt a nemzetközi piacok árzuhanásával -, készletre termeltek a feldolgozók. A Baromfi Terméktanács (BTT) tavaly novemberben döntött arról, hogy 2002 első negyedévében egy EU-minősítéssel rendelkező vágóüzem nem termelhet többet, mint a 2001. évi minőségi kvótájának a 25 százaléka. Az ennél többet termelő feldolgozónak be kell fizetnie a BTT intervenciós kasszájába a minőségi támogatás összegét, kilogrammonként 14,6 forintot a kvóta feletti termelés után. A BTT kérte az államtól az exporttámogatást is a fagyasztott egész csirkére a készletek levezetése érdekében. Idén az első negyedévben azonban exporttámogatás nélkül maradt az ágazat, bár a szubvenciót először február 8-10-re ígérték.
A szubvenció hiánya és az önkorlátozás ellenére nem igazán mérséklődött a csirkehús termelése. Ez és az értékesítés annak ellenére növekedett az első negyedévben, hogy a felvásárlási árak csökkentek, nem függetlenül a fertőzöttnek tartott kínai csirkéktől való, immár lecsengett félelmekkel. Az értékesítés növekedése egyfajta tehetetlenségi nyomaték következménye - fogalmaz Takács László, a BTT igazgatója. A februári és januári termelésre például még nem tudott hatni a februári pánik, a telepítések ugyanis már korábban, a múlt év végén megtörténtek. A botrány legszembetűnőbb következménye mindenesetre az árak visszaesése volt, miközben egyes feldolgozók - igaz, a korábbinál alacsonyabb áron - növelték értékesítésüket. A BTT adatai szerint a friss csirke legalacsonyabb ára februárban 318 forint volt, szemben az egy évvel korábbi 350 forinttal.
L. L.
