Tavaly a magyar mézkivitel megközelítette a 13 ezer tonnát, tehát számottevően emelkedett az előző évi 9,8 ezer és az 1998. évi 9,2 ezer tonna után. A külpiaci kereslet felfutása olyan mértékű volt, hogy az igényeket a készletekből kellett fedezni, amelyek szinte teljesen kimerültek. Idén a méhészek nem számítanak a múlt évihez fogható volumenű kivitelre - az április közepi fagyok komoly károkat okoztak az akácosokban, így méhcsaládonként alig 15-20 kilogramm mézet tudtak pergetni. (Kedvező időjárás esetén egy-egy méhcsalád 30-40 kilogramm méz előállítására képes.) Emiatt idén valószínűleg emelkedik az akácméz ára, jelenleg kilogrammonként 400-450 forintot ígérnek a felvásárlók, ami mintegy 100 forintos emelkedés az elmúlt évi után - igaz, nagy volumenű vásárlásról még nem hallani. A vegyes méz esetében egyelőre ugyancsak bizonytalan a helyzet, hiszen még nem tudni, hogy például a selyemfű, a hárs vagy a napraforgó hogyan „mézel”.
Kedvezőtlen hír a méhészeknek, hogy az Egyesült Államok hatóságai korlátokat állítottak a dömpingáron az országba érkező argentin mézbevitel elé, úgyhogy könnyen lehetséges, hogy a dél-amerikai ország exportőrei az európai piacra irányítják át árujukat. Ez esetben a kínálat növekedése folytán Nyugat-Európában az árak előreláthatóan legfeljebb stagnálni fognak, ami a magyar piacra is hatással lesz.
Kékes Gábor úgy véli, ha a felvásárlási árak a múlt évi szinten maradnak, akkor a méhcsaládok száma - jelenleg 800-830 ezer - jelentősen csökkenhet; félő, hogy sokan felhagynak a méhészettel. A tavalyi árak ugyanis alig érték el az önköltséget. A helyzeten sokat javítana, ha a magyar termelők az Európai Unióba szállított termékekre vámmentességet kapnának - erről jelenleg folynak a tárgyalások. A magyar méz versenyképessége így nagymértékben javulna, bár hírek szerint a román exportőrök még így is olcsóbban kínálnák az akácmézet a magyaroknál.
Á. A.
Ábrahám Ambrus