A jelek szerint finiséhez érkezett az a már hetek óta tartó tárgyalássorozat, amely arra irányult, hogy az amerikai Intercontinental Exchange (ICE) felvásárolja a londoni International Petroleum Exchange részvényeit (NAPI Gazdaság, 2001. május 2., 2. oldal). Ha a vállalkozás sikeresnek bizonyul, néhány éven belül az értékpapírpiacra is bevezetik az intézmény részvényeit. Az új szervezet megtartja az IPE nevet és felügyeletét is a brit hatóság, a Financial Services Authority (FSA) látja el.
Az ICE képviselői abban bíznak, hogy amennyiben nem lesz konkurens ajánlat, akkor az ügyletet két hónapon belül tető alá hozzák, s további egy év elegendő lesz ahhoz, hogy a tőzsdét teljesen elektronizálják. Ezzel a lépéssel - mint a Financial Times írja - az IPE történetében véget ér a nyílt kikiáltásos rendszer két évtizedes színes szakasza. Ez a változás egyben néhány bróker egzisztenciáját is óhatatlanul aláássa, a fúziótól remélt előnyök azonban ezeket a problémákat a remények szerint háttérbe szorítják, hiszen a várakozások szerint általuk erősödik az IPE versenyképessége a fő riválisnak tekintett New York Mercantile Exchange-dzsel (NYMEX) szemben.
Az IPE eddigi gyenge pontjának azt tekintették, hogy képtelen volt egy működő elektronikus piacot létrehozni. A két intézmény egybeolvadásával több mint 400 társaságot „hoznak össze”, amelyek a becslések szerint napi több mint 3,5 milliárd dollár értékű forgalmat bonyolítanak le. A két fél ambíciói között szerepel, hogy a globális energiakereskedelem központját hozzák létre. A piaci szereplőknek itt első alkalommal lesz módjuk arra, hogy egy helyen prompt, előszerződéses, OTC-, határidős vagy opciós üzleteket kössenek.
