A héten a nyersolaj ára hosszú idő után olyan szintre süllyedt a nemzetközi piacokon, amely már belefért a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) által kívánatosnak tartott és megcélzott, hordónkénti 22 és 28 dollár közötti sávba. A szerdai szinte drasztikus árcsökkenés közvetlen kiváltó oka az a hír volt, hogy az ENSZ eredménnyel kecsegtető, konstruktív javaslatot tett Bagdadnak az iraki exportszállítások leállításához vezető árazási nézeteltérés feloldására. Ugyancsak a kínálati kilátásokat javító fejlemény, hogy a világszervezet a korábbiaknál valamivel enyhébb - az Egyesült Államok és Nagy-Britannia rosszallását kiváltó - feltételekkel fél évre ismét meghosszabbította az „olajat élelmiszerért” humanitárius programot, azaz Irak engedélyét a korlátozott nyersolajexportra.
Mindezek mellett vagy inkább hatására a Reuters szerint a pénzügyi befektetőalapok a londoni és a New York-i határidős piacokon nem csupán likvidálják eddigi vételi (long) pozícióikat, hanem további árcsökkenésben bízva „shortolnak” is, azaz eladási pozíciókat nyitnak. Ezen várakozásokat egyelőre igazolta az amerikai kőolajintézet (API) is, miután a legfrissebb heti jelentésében arról számolt be, hogy az Egyesült Államokban mind a fűtőolaj-, mind a motorbenzin-készletek emelkedtek a múlt héten - igaz, az előbbiek még így is mintegy 25 százalékkal elmaradnak az egy évvel korábbi szinttől. Ugyanakkor az API a nyersolajkészletek 1,3 százalékos csökkenését jelentette, ezt azonban a washingtoni kormány energiaügyi tájékoztatási hivatala (EIA) cáfolta - szerintük 2 millió hordóval, 291 millió hordóra emelkedtek a tartalékok, amelyek tavaly ilyenkor valamivel meghaladták a 300 millió hordót.
(NAPI)
Potori Károly