Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A legfrissebb adatokra alapozott becslések szerint a hazai méhészetek meglehetősen rossz évet zárnak. Alapvetően a vegyes virágméz mennyiségével van baj, mivel jelentősen zsugorodott a repce és a napraforgó vetésterülete. Az akácméz termelése viszont csak kismértékben csökkent - a tavalyi 7 ezer tonna után idén mintegy 6 ezer tonnányit pergettek. Az viszont már nagyobb fejfájást okoz, hogy Romániából és Szlovákiából is nagy tételeket exportálnak az Európai Unióba (EU), emiatt csökkent a kereslet a magyar méz iránt. A teljes export július végéig 7500 tonnát tett ki, aminek túlnyomó része akácméz volt. Ez a kivitel azonban csupán az elmúlt évről maradt készleteket apasztotta le, a tavasszal pergetett mézből alig-alig szállítottak külföldre.
A terméktanács elnöke szerint a vegyes méz esetében még rosszabbak a kilátások. A kedvezőtlen időjárás, valamint a méhlegelők csökkenése miatt a legutóbbi becslések a tavalyi 6 ezer tonnával szemben idén mindössze 2 ezer tonnás mennyiséget valószínűsítenek. (Az európai piacon az elmúlt években felfutó latin-amerikai - elsősorban argentin és mexikói - mézbevitel miatt túlkínálat alakult ki, nyomott árakkal. Az idei pergetésről azonban még ott sem sokat lehet tudni.)
E változások következtében az akác- és a vegyes méz felvásárlási ára jelenleg csaknem azonos, kilogrammonként 280-300 forint között mozog. Ez a vegyes méz esetében mintegy 50 százalékos növekedés az 1999. évi átlagárakhoz képest, az akácmézért viszont az elmúlt évben 20-30 százalékkal többet fizettek, mint az idén.
Az akácméz felvásárlási árának visszaeséséhez a belföldi piac évek óta tartó stagnálása is hozzájárult, a kereslet várhatóan az idén is csak 4000 ezer tonna körül alakul. A közeljövőben a terméktanács egyébként éppen a hazai fogyasztás ösztönzése érdekében igyekszik javítani a marketingtevékenységét, mivel a hagyományos exportpiacokon - úgy tűnik - korlátozott az eladások növelésének lehetősége, így hosszú távon csak a belföldi igények növekedése nyomán fejlődhet az ágazat.
A magyar méhészek tavaly még összességében mintegy 5 százalékkal, 800-830 ezerre emelték a méhcsaládok számát, idén azonban az elhúzódó tél, illetve a tavaszi betegségek miatt nem biztatóak a kilátások. Kékes Gábor úgy véli, hogy idén nem szaporodott az állomány, sőt, a következő felmérés során valószínűleg annak csökkenését lesznek kénytelenek elkönyvelni. Abban az esetben pedig, ha a külpiacon a jelenlegi helyzet tartósnak bizonyul, s a hazai kereslet hosszú távon továbbra sem növekszik, a méhcsaládok száma a jelenlegi szintről előreláthatóan a néhány évvel ezelőttire, 500 ezerre csökken.
Á. A.
