A Tendre Takarmányipari Kft. árbevétele augusztus óta havi szinten már meghaladja az egymilliárd forintot, pedig február végén - amikor Leisztinger Tamás, az Arago Zrt. elnöke befektetett a Bábolna Takarmányipari Kft. üzemeibe - szinte a nulláról indultak - mondja Zeitvogel János, a nagyigmándi cég ügyvezető igazgatója, a Forrás Nyrt. vezérigazgatója. A szakember emlékeztet arra, hogy februárban a keveréktakarmány-gyártó üzemek álltak, a premixüzem pedig alig dolgozott. Az üzemeket akkor lényegében újra kellett indítani, az állattartó partnerek pedig nem várhatták meg ezt, hiszen az állatokat addig is etetni kellett. Az átalakulás időszakában tehát teljesen természetes volt, hogy máshonnan vásárolták a takarmányt. Azóta régi "bábolnás" partnereket is sikerült visszacsábítani, és vannak újak is. A takarmánypiac ma, ha egy szóval kellene jellemezni, nehéz, ha két szóval, nagyon nehéz - magyarázza Zeitvogel János. Felhívja a figyelmet, hogy a vevőkért folytatott harcban partnereik igényei mellett a helyzetükre is tekintettel kell lenni.
Nehéz ma az állattartóknak, hiszen nemigen látják előre, hogy mennyiért tudják majd értékesíteni azt az állatot, amit elkezdenek felnevelni.
Érezhető a feldolgozói nyomás a termelők felé, ez pedig begyűrűzik a takarmánygyártókhoz is, s konkrétan abban nyilvánul meg, hogy ne emeljék a takarmányárakat olyan mértékben, mint ahogy azt az alapanyag drágulása indokolná. Nemcsak a szemestakarmány-árak emelkednek, hanem az összes takarmányé, elindult ugyanis felfelé a fehérjék, illetve az energiahordozók ára is - hangsúlyozza az ügyvezető. Ennek ellenére különösebb likviditási gondokat a partnereik részéről - akik több százan vannak, köztük nagyüzemek is, de a legnagyobb is csak 5-6 százalékkal részesedik a cég értékesítéséből - eddig nem tapasztaltak.
A Tendre az alap anyagot a gyártóktól és kereskedőktől szerzi be, de szokott termelőktől is vásárolni, például a partnereit is segíti azzal, hogy megvásárolja tőlük az a gabonát. Az árakban ugyanakkor ma nem lehet versenyelőnyt elérni a takarmánypiacon - mivel az alapanyagok ára adott, a gyártási költségek kapcsán lehet némi versenyelőnyhöz jutni, illetve az üzemek higiéniája, a minőség terén -, inkább az a jellemző, hogy a konkurensek egymást figyelve emelik áraikat. A Tendre is emelt árat augusztusban, illetve szeptemberben. Ugyanakkor az értékesítés mellett folyamatosan komplex szolgáltatást is nyújt az állattartó telepek számára. Ebben benne van például a szaktanácsadás, amely kiterjed az adott körülmények között leggazdaságosabban etethető takarmányok kiválasztására és technológiába illesztésére, a receptúrakészítésre, az állategészségügyre és a technológiára és a jó minőségű alapanyag beszerzésére. Emellett - Magyarországon egyedülálló módon - a takarmányozáshoz kapcsolódó szinte összes vizsgálatot el tudják végezni. Keverék takarmányt sokan tudnak gyártani, de az igazi kihívás, hogy ők olyan szakmai tudást is a termékeik mögé tudnak tenni, ami nem biztos, hogy az állattartó telepeken vagy a takarmánykeverővel rendelkező telepeken megvan, náluk pedig ez a tudás már korábban felhalmozódott.
Zeitvogel János emlékeztet arra, hogy az elmondottak kapcsán a Bábolna Takarmányipari Kft. szakembereire alapoztak. Nem küldtek el embereket, voltak ugyan, akik maguktól távoztak a tulajdonosváltás után, utóbb azonban szinte mindenki visszatért közülük. A cégnél jelenleg mintegy 260 fő dolgozik, az értékesítésben száz márkakereskedő működik közre, munkájuk révén több mint ezer helyen árusítják termékeiket. A cég nagyigmándi és újszászi telepe mellett rendelkezik egy kutyák és macskák számára száraztápot előállító üzemmel is, és összesen csaknem 700-féle terméket gyárt. A három telepen lényegében kilenc gyártósoron állít elő a házi kedvencek már említett eledelei mellett premix- és takarmány-alapanyagokat, premixeket, kiegészítő takarmányokat, koncentrátumokat, tejpótló tápszereket és haszonállattakarmány-keverékeket. Emellett két minősített takarmánykeverőben bérkeverési konstrukcióban is gyártanak keveréktakarmányokat.
A Tendre éves szinten 120 ezer tonna keverék takarmány gyártására képes, és az augusztus végi értékesítési adatok szerint - tápegyenérték alapján - a hazai takarmánypiac hozzávetőleg 12 százalékát mondhatja magáénak. Ezzel a cégvezető elégedett is, bár a növekedés továbbra is cél, de mint fogalmaz, nem mindenáron. Azaz inkább a meghatározó piaci befolyásra, a stabilitásra, a megbízható partnerekkel való együttműködésre törekszenek. Zeitvogel János a kukorica betakarítása kapcsán felhívja a figyelmet arra, hogy "vadabbnál vadabb" számok jelennek meg az új termésre vonatkozóan, lehetséges, hogy az ár "hatossal kezdődik majd". Bár osztja azt a nézetet, hogy az árszint esetleg nem tart majd ki egyenletesen - magyarul: egy lélektani szint fölött már csökkenhet -, a tőzsdével eddig nem próbálkoztak.
Napjaink fő gondja, hogy az állattartó telepek földterület nélkül működnek. Ennek kapcsán a kormányzat már korábban meghirdette, hogy helyre kellene állítani a mezőgazdaság két fő ágazata, a mezőgazdaság és növénytermesztés kívánatos, 50-50 százalékos arányát. Benedek Fülöp, az agrártárca szakállamtitkára éppen a Tendre idei Bábolnai Gazdanapokon tartott szakmai rendezvényén jelentette ki, hogy a kormányzati erőfeszítések ellenére ennek az aránynak a helyreállítása nem sikerült, sőt az arány tovább tolódott a növénytermesztés irányába. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint ennek kapcsán nem csak az állattartók földhöz juttatásának elősegítése kerülhet szóba, akár arról is dönteni lehetne, hogy az ne tarthasson állatot Magyarországon, akinek nincs földje. Ennek kapcsán Zeitvogel úgy véli, hogy mindkét érvelést el lehet fogadni, alapvetően azonban - ha csupán a két lehetőség közül lehetne választani - a tiltást kevésbé támogatná. Inkább minden lehetséges módon a földhöz juttatással értene egyet, mert állatot takarmánytermelő terület nélkül tartani lehet, de nem gazdaságosan.
