Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ágazati szakértők a jelenlegi támogatott hitelállománnyal hasonló nagyságrendűre – legalább 150-200 milliárd forintra – becsülik a gazdálkodók által felvett, államilag nem támogatott kölcsönök összegét. Pontos adat nem áll rendelkezésre erről, a becslésben pedig nagy a hibahatár – hangsúlyozzák a szakértők. Annyi biztos, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt lényegében csak támogatott agrárhiteleknek örülhettek a gazdálkodók, azóta azonban bizonyos hitelek támogatása megszűnt. A rövid lejáratú hitelekre például nem adhat támogatást az állam. Ez is oka annak, hogy a támogatásban részesülő hitelekről vezetett nyilvántartás szerint mintegy 160 milliárd forinttal, 305,2 milliárd forintra csökkent a fennálló hitelállomány a múlt év végére. A mérséklődéshez természetesen hozzájárult a forgóeszközhitelek mellett a családi gazdálkodók hitelállományának csökkenése, valamint az Európa Terv Agrárhitel Program hiteleinek jelentős törlesztése is.
A táblázatok adatai tehát kizárólag az állami kamattámogatás mellett felvett hitelekről adnak számot. Azt sem vitatja senki, hogy ezeken felül a mezőgazdasági vállalkozások mindenkor – igaz, különböző mértékben – rászorultak a piaci kamatozású hitelekre is – mutatnak rá a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szakértői. Felhívják a figyelmet arra, hogy a magyar mezőgazdaság a rendszerváltozás után folyamatosan eladósodott. A kereskedelmi bankok által nyújtott kamattámogatott mezőgazdasági hitelek állománya 2004-ben már meghaladta a 460 milliárd forintot.
Szembetűnő az az arányeltolódás, aminek következtében 2003-tól 2006-ig az éven belüli hitelek gyakorlatilag teljes mértékben eltűntek. A MOSZ különben már korábban is szorgalmazta az ágazat tőkeigényessége és alacsony jövedelmezősége miatt a hosszú lejáratú hitelek növelését. A hosszabb távra nyújtott hitelek jobban „stabilizálják” az ágazatot, mint a rövidebb lejáratúak. Szoktak is erre rendre hivatkozni a politikusok, hiszen ez eredmény, ahogyan az ágazat jövedelmezőségének kétségtelen javulása is. Más kérdés, hogy a már említett nem támogatott, de a gazdálkodók által továbbra is igénybe vett rövid lejáratú hitelek inkább éven belüliek lehetnek. A nem támogatott agrárhitelek állományának felduzzadásában az uniós csatlakozáson túl persze az is közrejátszott, hogy a közvetlen uniós top up támogatásokat csak 2005-től, egy év csúszással tartalmazza a költségvetés. Az egységes földalapú támogatás rendszeresen „csúszó” kifizetése is növeli a hiteligényt.
