Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megjelent a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter együttes rendelete – a 142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM együttes rendelet – a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól. A jogszabály meghatározza a géntechnológiai módosítás végzésének személyi és tárgyi feltételeit, s rendelkezik a géntechnológiai hatóságról is, amely megalakult – mondta lapunknak Székely Bertalan, az agrártárca mezőgazdasági főosztályának vezetője.
A fenti rendelet alapján a géntechnológiai tevékenység engedélyezési feladatait az ipar területén is a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el, a géntechnológiai hatóság a mezőgazdasági főosztályon működik. A hatósági feladatokat egy kertészmérnök és egy növénygenetikai és növénynemesítési szakmérnök képesítéssel rendelkező agrármérnök ügyintéző látja el. Székely emlékeztet arra, hogy a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény rendelkezik a minisztériumok és civil szervezetek 17 delegáltjából álló Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság (Géntechnológiai Bizottság) felállításáról. A hatóság e bizottság javaslatai alapján dönt a Magyarországon egyelőre csak kísérleti termelésre kiadható engedélyekről.
A rendelet szerint mindenesetre a hasznosító csak zárt rendszerű felhasználási engedélyt kaphat és azt is csak akkor, ha az engedélyezendő géntechnológiai tevékenység gyakorlása során kizárja a környezet károsításának lehetőségét és biztosítja a környezetszennyezés megelőzését. A kockázatértékelés során a géntechnológiai tevékenységből származó hulladék kezelésére, szállítására és ártalmatlanítására, valamint a keletkező szennyvíz kezelésére vonatkozóan a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001 (VI. 15.) kormányrendelet előírásai az irányadók.
A kockázatértékelést csatolni kell a géntechnológiai tevékenységre vonatkozó, külön jogszabály szerinti engedély iránti kérelemhez. A kérelmezőnek a kockázatértékelés rövid, közérthető változatát kell elküldenie a géntechnológiai hatóság részére, amely azt a kérelemmel és a csatolt dokumentációval együtt továbbítja a Géntechnológiai Bizottságnak. A kivonat nyilvános, azt a bizottság titkárságán meg lehet tekinteni. A hasznosítónak különben a kockázat értékeléséről rendszeres nyilvántartást kell vezetnie, sőt azt évente felül kell vizsgálnia, ahogyan az elszigetelést és az alkalmazott egyéb óvintézkedéseket is. A hasznosítónak a tevékenységéhez géntechnológiai felügyelőt is alkalmaznia kell, aki ellenőrzi a vonatkozó törvény és végrehajtási rendeletei betartását, továbbá közreműködik abban, hogy a hasznosítónál végzett tevékenység az emberi egészségre és környezetre veszélytelen legyen. E felügyelőnek szakirányú egyetemi végzettséggel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.
Az engedélyező hatóság határozza meg – a Géntechnológiai Bizottság javaslata, illetve a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség szakvéleménye alapján – a termelés feltételeit: például lehetséges volumenét és helyét, a táblák számát, az alkalmazandó izolációs távolságot, a genetikai védősáv méretét, a pollenkontrollt, a hulladékkezelést, valamint szükség esetén korlátozza a területhasználatot a kibocsátást követő években, illetve előírja a terület utólagos megfigyelését.
