Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) keretein belül szakmailag önállóan működő Növényvédőszer-ipari Szakmai Szövetség (NISZ) csaknem 30 tagvállalata révén elsősorban a Magyarországon engedélyes gyártók szakmai érdekképviseletét látja el, tagjai a hazai növényvédőszer-forgalom több mint 95 százalékát képviselik - tájékoztatta lapunkat Méhn Gábor, a NISZ napokban megválasztott új elnöke. A BASF Hungária Kft. agrodivíziójának vezetője emlékeztetett arra, hogy tagvállalataik 1998-ban megalkották és elfogadták a NISZ etikai kódexét, amely tartalmazza a növényvédő szerek forgalmazására, felhasználására és piacra kerülésére vonatkozó azon nemzetközi és uniós előírásokat is, amelyekre a hazai jogszabályok korábban nem terjedtek ki.
Új statisztikai rendszer
A NISZ megalakulása óta - a közép- és kelet-európai szövetségek közül egyedüliként - rendes tagja az Európai Növényvédelmi Szövetségnek (ECPA), amely kiemelt feladatának tekinti az EU-csatlakozásra váró országok szervezeteinek támogatását a jogharmonizációs folyamatban. A szövetség a vegyipart és a növényvédőszer-ipart egyaránt érintő, a környezetvédelemmel, biztonságtechnikával, munkaegészségüggyel, vámpolitikával összefüggő jogszabálytervezetek véleményezését a Mavesz illetékes szakmai állandó bizottságaival együttműködve végzi, lényegesnek tartva a növényvédőszer-ipart is érintő belső jogharmonizáció megteremtését.
A szövetség a forgalmi adatok feldolgozása mellett felkészült az engedélyes gyártók részletes adatszolgáltatása alapján forgalmazott, hatóanyag-csoportos, csomagolóeszközökre és más feldolgozási szempontokra is kiterjedő összesített adatok kimunkálására is. Folyamatban van a különböző statisztikai rendszerek és módszerek (KSH, Kopint-Datorg, FVM, AKII) felülvizsgálata, és kezdeményezték egy egységes, a nemzetközi gyakorlatnak is megfelelő hazai rendszer kiépítését.
Az 1994. évi I. számú törvénnyel kihirdették az EU jogszabályaival összhangba hozandó magyar szabályozásokat, úgy, hogy azok bevezetésével 2002 végéig valamennyi harmonizációs tevékenység mind törvényi, mind végrehajtási szinten lezárulhasson. Ennek keretében a növényvédőszer-engedélyezés rendjét, rendszerét is az európai gyakorlathoz kell igazítani.
Harmonizációs feladatok
Elő kell segíteni például, hogy az uniós csatlakozásig - amely egyben kötelezővé teszi a 91/414. számú és még mintegy hatvan uniós direktíva alkalmazását a gyakorlatban is - az engedélyezési folyamatban a műszaki-technikai és hatósági eljárások egysége megvalósuljon. Ki kell alakulnia továbbá egy működőképes, EU-konform engedélyezési és ellenőrzési intézményrendszernek, amely biztosítja a csatlakozással növekvő, koncentrált tevékenységet igénylő feladatok elvégzését a hatóanyagok, illetve kész szerek felülvizsgálatánál. Az engedélyes gyártók megfelelő felkészítése érdekében ki kell munkálni a kémiai biztonsági törvénnyel, az élelmiszer-biztonsági előírásokkal, a nemzeti népegészségügyi programmal kapcsolatos, gyártókat és szállítókat érintő feladatokat, s tudatosítani kell a várható kötelezettségeket.
A szövetség aktívan részt venne a vonatkozó rendelkezések módosításának, illetve a programok bizottsági szintű kidolgozásának munkájában, hogy azok az uniós országokban kialakított és bevált gyakorlatot követhessék (például osztályozási szempontok, a veszélyesség megállapítása módszereinek átvétele, R és S mondatok, számok alkalmazása, kockázatbecslés, költség-haszon elemzés). További feladatnak tekintik a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) kidolgozásában való részvételt. A NAKP az EU közös agrárpolitikájának reformján alapul, ami a hazai agrártermelést, termelési módszerek alakulását befolyásolja és amelynek alárendelt a hazai növényvédelmi politika is. A szövetség érdeklődése érthető: a fenntartható fejlődés szemszögéből vizsgált és meghatározott élelmiszer-termelő funkció, az integrált növénytermesztés és növényvédelem (ICM/IPM) elterjesztése, valamint a környezetvédelmi megfelelőségi kritériumok alkalmazása révén a program jelentősen kihat a jövőbeni növényvédőszer-használatra is. Ennek megfelelően a gyártóknak aktívan közre kell működniük szakmai állásfoglalásuk tudatosítása érdekében az integrált növényvédelem és a biotermesztés alkalmazásának elterjesztésében, valamint a kiskultúrák, házikertek növényvédelmi feladatainak megoldásában.
Szervezett hulladékgyűjtés
A NISZ kezdeményező szerepet vállalna a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközök kezelésére vonatkozó szabályozás kidolgozásában, valamint a begyűjtés, ártalmatlanítás végrehajtásának megoldásában. A szövetségnél úgy vélik, hogy az agrár- és a környezetvédelmi tárca bevonásával meg kell vizsgálni egy közhasznú társaság megalakításának lehetőségét a Mavesz-NISZ égisze alatt a begyűjtési folyamat koordinálására, a be- és kifizetések bonyolítására, a számvitel megszervezésére és a begyűjtő-, ártalmatlanítóhelyekkel való szerződéskötésre. Fentiek mellett meg kell szervezni az egységes hazai növényvédőszer-statisztikai adatbázist a FAO- Eurostat- OECD- és az ECPA valamint a hazai adatbázisok figyelembevételével, a hozzáférési lehetőségek biztosításával. Az adatbázist ki kell egészíteni a begyűjtésre, kezelésre váró csomagolóeszközök várható éves mennyiségével.
A növényvédőszer-forgalmazásban és szerfelhasználásban kialakult káosz felszámolását a hatósági szervek stratégiai feladatként kezelik. Az illegális piaci eszközök alkalmazásának, a szakmailag nem megalapozott szerfelhasználásnak, a szerhamisításnak továbbra is beláthatatlan környezetkárosító hatásai lehetnek, sőt azoknak az emberi egészségre is kiható veszélyeztetése révén a növényvédőszer-ipar presztízse is csorbulhat. A tisztulási folyamatban érdemi eredmény csak teljes szakmai összefogással érhető el - vélik a szervezet szakértői, akik az etikai kódexben megfogalmazott szemlélet széles körű terjesztése mellett - a szankcionálási lehetőségek kihasználásával - javítanák az együttműködést a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával.
L. L.
