Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalati környezeti jelentések kiadása - ellentétben a nyugat-európai és amerikai példákkal - Magyarországon még újdonságnak számít. Először a Mol adott ki nyilvános környezeti jelentést 1996-ban, beszámolva egyben tevékenységének egészségi és biztonsági vonatkozásairól is. Ez év januárjáig 14 cég adott ki nyilvános környezeti beszámolót: 11 vállalat készített környezeti jelentést, továbbá 3 rendelkezik EMAS (az EU öko-irányítási és auditálási rendszere) típusú jelentéssel, azaz környezeti nyilatkozattal.
A környezeti jelentések tartalmára vonatkozóan nincs kötelező előírás, azonban célszerű tartalmaznia a cég környezeti politikáját, tevékenységeinek rövid leírását és minden ezekhez kapcsolódó jelentős környezeti hatást. Tartalmazhat anyag- és energiamérlegeket, környezeti teljesítményértékelésre használt mutatószámokat. Információt szolgáltathat a fenntartható fejlődésről, egészségről és biztonságról, etikáról vagy más, központi jelentőségű témáról. A környezeti jelentésben általában naprakész információk állnak rendelkezésre a vállalatok környezeti teljesítményéről.
Számos nyugati példa igazolja, hogy a környezeti jelentések közzététele ma már széles körben elfogadott gyakorlattá vált. Az efféle publikáció jelentőségének növekedését mutatja az is, hogy Dániában és Hollandiában már törvényileg szabályozzák a környezeti információk nyilvános környezeti jelentésben való közzétételét. A Környezetközpontú Irányítási Rendszerekre (KIR) vonatkozó nemzetközi előírások is kiemelten kezelik a környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció új formáját. Az ISO 14 001 rendszerszabvány többször említi a belső, illetve a külső kommunikációt, s gyakorlatilag megköveteli valamennyi intézkedést, mely alapján a környezeti jelentés összeállítható. Ilyen például a környezeti politika meghatározása, a környezeti tényezők kimutatására szolgáló eljárás, az irányítási programok bevezetése a célok eléréséhez, a külső felektől érkező lényeges információk nyilvántartása. Magát a jelentést azonban nem írja elő a minőségbiztosítási rendszer, vagyis a „zöld kommunikáció” önkéntesen választható. Egyébiránt Svédország és az Egyesült Államok már kezdeményezte a jelentéskészítést egységesítő szabvány elkészítését az ISO 14 000-es sorozatban.
A honi érdeklődésre vall, hogy 1999-ben ez ügyben törvényjavaslat készült, ami szerint az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága elkötelezte magát a környezeti jelentés szükségessége mellett, s megtette a megfelelő lépéseket. Ha a javaslatuk túljut a jogalkotás útvesztőin, bizonyos vállalatoknak - a legtöbb szennyező anyagot kibocsátó cégnek, például a gyógyszeriparban, a vegyiparban, az autógyártásban és az energiaiparban - kötelező lesz jelentést készíteniük Magyarországon.
M. A.
