A csomagolási rendelet mielőbbi elfogadását az érintett piaci szereplők szószólói már többször sürgették, s most úgy tetszik, végre célegyenesbe jutott az ügy: a tervek szerint ma már a közigazgatási államtitkárok foglalkoznak vele, s a jogszabály tervezete így hamarosan a kormány elé kerülhet. A rendeletre azért van szükség, mert a hulladékgazdálkodási törvény csupán keretjelleggel szabályozta a kibocsátó kötelezettségeit a hulladékká vált termékek kezelését illetően. A csomagolás tekintetében a törvény számszerű előirányzatot is megjelölt, a kerettörvény jellegből fakadóan azonban az előírások által érintettek nincsenek cselekvési kényszerben mindaddig, amíg a szükséges meghatározásokat, pontosításokat a csomagolás sajátosságaira való tekintettel kormányrendelet nem szabályozza. A rendelet megjelentetése tehát feltétele annak, hogy a kötelezett gazdasági szereplők jelentős anyagi ráfordításokat is igénylő szervező- és előkészítő munkába fogjanak a teljesítés érdekében.
A jelenlegi bizonytalan jogi környezet valóban nem teszi lehetővé, hogy a gyűjtési és hasznosítási rendszer kialakítását célzó befektetésekbe kezdjenek az érintett iparvállalatok - állította Viszkei György, a csomagoló és töltő vállalatok hasznosítási kötelezettségét a jövőben átvállaló és koordináló Öko-Pannon Kht. szóvivője. Hozzátette: mivel csupán az előkészítő munka az európai tapasztalatok alapján a jogszabály megjelenését követően csaknem egy évet vesz igénybe, ahhoz, hogy 2005-ig a csomagolásra tervezett 50 százalékos hasznosítási arány megvalósuljon, a lakossági szelektív hulladékgyűjtés kialakítására a rendelet életbe lépése után mindössze két esztendő áll rendelkezésre. Ez rendkívül rövid idő, ezért ha a tavaly júniusra, majd novemberre ígért rendelet idén márciusig nem jelenik meg, a szervezetnek át kell gondolnia, hogy nekifognak-e a lakossági szelektív hulladékgyűjtés megszervezésének. A kht.-nak a csomagolási rendelet tervezetéhez fűzött javaslatai közül a szóvivő kiemelte, hogy adott gyártó, csomagoló vállalkozás számára egyértelműen kell szabályozni, hogy érintett-e, és milyen formában. Gyártó ugyanis nagyon sok van abban a láncolatban, amelynek eredményeként egy termék a vásárlóig eljut. Ezért el kell dönteni, hogy melyik közülük az ,,igazi", fizetési kötelezettséggel. A kht. álláspontja szerint ennek a csomagolt termék első magyarországi értékesítőjének kell lennie. A cégek szemszögéből gondok vannak még például a rendelet tervezetében korábban szerepelt nyilvántartási rendszerrel, a koordináló szervezetekkel.
A csomagolási rendelet hatályba lépése a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) korábbi tervei alapján mindenesetre 2003. január elsejére várható, ez lenne a kht. érdemi munkájának kezdete is. A nagy kibocsátók által létrehozott Öko-Pannon azt szeretné elérni, hogy a jelenlegi termékdíjak helyett a begyűjtési költséggel arányos licencdíjat fizessenek. A szóvivő jelezte: a hulladékgazdálkodási törvényben Magyarország által vállalt célkitűzéseket a jelenlegi termékdíj-rendszerrel nem lehet megvalósítani, hiszen az csupán az ipari hulladékok visszagyűjtésénél hozott eredményeket. A jelenlegi támogatási rendszert az EU-csatlakozással fel kell számolni. A szelektív hulladékgyűjtés megvalósításához, illetve a koordináló szervezet működéséhez szükséges törvényi háttér megteremtését illetően a minisztériumi szakértők és az Öko-Pannon álláspontja alapvetően egyezik. A minisztérium elképzelései szerint a jelenleg érvényben lévő, de az Európai Unióban már nem alkalmazható termékdíjrendszert fokozatosan szüntetnék meg úgy, hogy egy ideig mindkét rendszer működne, majd pedig csak a licencdíjrendszer maradna fenn.
L. L.
D. E. L.
