Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar baromfiexport zömét - az ágazatból 40 százalékkal részesedő vízi szárnyasokon és termékeiken túl - a máj és a toll alkotja, mellettük a csontozott csirke- és pulykahús a paletta meghatározó cikke. A tavalyi export már az első félévben 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, s az azt követő negyedévben ez a tendencia még tovább erősödött. Az első félévben az árak 20 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek, de az exportőrök jókedvét a forint sávszélesítése és a második félév áresése hamar elrontotta. Az akkor elszenvedett veszteségeket azóta sem tudták behozni, ennek ellenére sikeres, nyereséges éve volt a baromfiiparnak 2001. Az export értéke a 2000. évi 345 millió dollár után 380 millió dollár körül alakult, ebből továbbra is 72 százalék jut az Európai Unió tagállamaira.
A magyar baromfiexportőrök számára kedvező volt az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodás, melynek keretében a kvóta erejéig vámmentesen szállíthatnak a közösség piacára. Ennek természetesen feltétele volt, hogy megszűnt a kiviteli támogatás, mely csak a csirke esetében volt magasabb a vámnál, a többi termék versenyképességét javította. A múlt év szeptemberéig a nyugat-európai állattenyésztési válságok következtében megnövekedett keresletet és árakat kihasználva a magyar exportőrök fokozták a csirke kivitelét a térségbe. Az elmúlt ciklus (2000. július-2001. június) tapasztalatai alapján a júliusig érvényes 111 ezer tonnás vámmentes kvótát Magyarország megpróbálja átcsoportosítani, illetve erre az EU-tól engedélyt szerezni. Az előző ciklusban ugyanis a piaci szereplők csak 67 százalékban tudták kihasználni a keretet annak kedvezőtlen szerkezete miatt. A pulykahúson kívül nem tudták teljes egészében kiaknázni a vámmentes kiviteli lehetőségeket, ezért Magyarország a kevésbé eladható csontos csirke és liba keretéből szeretne átcsoportosítani a pulykamellébe.
A baromfiimport terén gyakran hallani visszásságokról. Az alulszámlázásos esetek azt sejtetik, hogy csekély a legális importon elérhető jövedelem. Az EU-ból - az egyezmény kölcsönösségi kvótája alapján - vámmentesen érkező 17 600 tonna túlnyomó többsége comb. Ma is gyakorlat, hogy amikor a továbbfeldolgozott termékekhez szükséges húsrészek olcsóbban beszerezhetők külföldről, akkor a feldolgozók élnek a költségcsökkentési lehetőséggel. Nem véletlen, hogy a kölcsönösség jegyében nyújtott vámmentes kvótát az uniós tagállamok teljes egészében kihasználják. Nincs ez másként a húsiparban sem. Szerencsére ez a helyzet nem áll fenn tartósan, hiszen akkor megbomlana a termékpálya egyensúlya.
Számítani kell arra, hogy a nem vám jellegű piacvédelmi törekvések a következő években erősödni fognak. Erre adminisztratív úton minél hamarabb fel kell készülni. A mentességet igazoló legkülönbözőbb nyilatkozatot kell tudni kiállítani a zökkenőmentes kivitel érdekében. A magyar baromfiipar adottságai lehetővé teszik, hogy termékszerkezetét rugalmasan a piaci igények irányába korrigálja. Azt, hogy mennyire szükség van erre a rugalmasságra, az elmúlt év utolsó hónapjaiban tapasztalat csirkeexport-áresés is alátámasztja. A magyarországinál alacsonyabb önköltséggel termelő versenytársak nyomását az ő palettájukról hiányzó speciális termékeket kínálva lehet mérsékelni. Ilyenek az organikus körülmények között nevelt csirke, a vízi szárnyasok és a legmodernebb készételféleségek. Fel kell készülni ugyanakkor arra is, hogy a holnap tömegtermékei a ma magas hozzáadott értékű baromfitermékek lesznek.
F. Z.
