Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amennyiben a Bábolna-csoport szakmai befektető kezébe kerül, az további konszolidációt, stratégiai együttműködéseket indukálhat a baromfiágazatban. Emellett arra mindenképp számítani lehet, hogy a már ma is magas koncentrációs fok tovább növekszik a magyar baromfiiparban. A szektor határozottan egy konjunkturális időszak elején van, amit a mezőgazdasági fázis egyre nyomasztóbb beruházási igénye és az exporttámogatások megszűnése sem tud megállítani. Ezt a termelés és az értékesítés növekedése mutatja leginkább. A 2000. évi 413 ezer tonnás, illetve a tavalyi 450 ezer tonnás alapanyag-felvásárlás illeszkedik a baromfiipar 1996 óta tartó növekedési trendjébe. (Az adat a Baromfi Terméktanács tagjaira vonatkozik, az összes felvásárlást 620 ezer tonnára lehet becsülni.)
Az emelkedésből a legnagyobb részt a pulyka tette ki, amelyből tavaly 15 százalékkal vásároltak fel többet, mint egy évvel korábban. Ezen állatfaj húsa iránt töretlenül növekszik mind a belföldi, mind a külhoni kereslet, nem véletlen tehát termelésének bővülése.
Ennek köszönhető leginkább az is, hogy a csirke aránya 50 százalék alá csökkent a baromfi-feldolgozásból, de persze komoly szerep jutott ebben annak is, hogy több feldolgozó döntött a csirkefeldolgozás megszüntetése mellett, illetve szüneteltette e tevékenységét. A termelés növekedésében a pecsenyekacsa többlete volt a másik kulcstényező, ami csaknem teljes egészében a kivitel bővülését szolgálta.
Belföldön az egy főre jutó baromfifogyasztás 31 kilogramm, s a belföldi piac lassan, de folyamatosan bővül. Ez leginkább a magas feldolgozottsági fokú termékeknél, például a panírozottaknál érhető tetten, de az egész és darabolt baromfi eladásai is növekednek. Míg a magyarországi baromfifogyasztás 15 százalékát szolgálják ki a háztáji gazdaságok, a baromfiudvarok, addig az EU-ban mindössze 10, az Egyesült Államokban 5 százalék ez az arány. Ha ehhez még hozzávesszük a szürkegazdaságból származó árut, mintegy 23 százalékos ellenőrizetlen arányhoz jutunk. A húsrészeket tekintve továbbra is az olcsó tömegtermékek iránti kereslet határozza meg a piacot, ami egyaránt következménye a fizetőképes kereslet szintjének és az exportfüggőségnek.
A belföldi kereslet növekedéséből a továbbfeldolgozott termékek is kivették részüket. Termelésük az elmúlt hat évben hatszorosára bővült, tavaly 67 ezer tonna körül alakult. Ennek nagyjából egy-egy harmadát a vörösáruk és a panírozott termékek alkotják. Ez utóbbi az a termékcsoport, amelyben jelentősen különbözik a magyar piac a körülötte lévőktől. Nyugatra már nem ezeket, hanem a még több szolgáltatást tartalmazó készételeket részesítik előnyben, míg a tőlünk keletre lévő vásárlók még csak most ismerkednek a panírozott, gyorsfagyasztott élelmiszerekkel. Magyarországon - elsősorban az árérzékenység miatt -, a töltetlen és a sajttal töltött fasírtok forgalma a meghatározó. A rendkívüli innovációs készségről árulkodó kínálattal szemben egyelőre nincs ugyanilyen széles választékot elváró kereslet, de a reáljövedelmek növekedésével várhatóan fokozódik majd az igény a változatosság iránt.
(NAPI)
