Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló törvény a 2002. évi agrártámogatási célokra 218,5 milliárd forintot irányoz elő. Ez az összeg 2,6 százalékkal nagyobb, mint az idei, 212,9 milliárdos előirányzat, de 1,4 százalékkal alacsonyabb, mint az évközbeni módosítások miatt erre az évre jelenleg rendelkezésre álló 221,5 milliárd forint. Az agrárminiszter ugyan plusz támogatást remél idén és jövőre is az FVM-nél a törvény meghozatala óta adódott, illetve a tervek szerint a jövőben elvégzendő többletfeladatok elvégzésére, lényeges pluszforrásra azonban lapunk információi szerint nincs kilátás (NAPI Gazdaság, 2001. szeptember 20. szám, 1-3. oldal). Nem számítanak nagyobb „adományra” a tárca szakértői sem, a jövő évi agrárköltségvetés tervezésekor ugyanis nem engedték el a fantáziájukat, hanem maradtak a földi realitásoknál - derül ki az általuk készített dokumentumból.
Egyelőre azonban csak részben tudtak tervezni, az Országgyűlés ugyanis még nem fogadta el azt az öt jogszabályt tartalmazó „agrártörvénycsomagot”, amelyből egyes többletkiadások következnek majd, például a Nemzeti Földalap (NFa) felügyeletével vagy a termőföldek vásárlásával kapcsolatos költségek. (Az Nfa-ra a költségvetési törvény erre az évre és jövőre is 5-5 milliárd forintot biztosított, azt is a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében.) A tervek szerint azonban az NFa-t az agrárminiszter felügyeli majd egy általa létrehozott kht.-n keresztül. A piacra jutási támogatások előre meghatározott keretében mindenesetre nemigen várható változás - a keret elosztási mechanizmusában annál inkább -, a termelési és a beruházási támogatások elosztását azonban jó lelkiismerettel csak az említett törvénycsomag elfogadása, illetve az esetleges többlettámogatásokra vonatkozó kormánydöntés után lehetne tervezni. Vonza András miniszter korábban azt ígérte, hogy a jövő évi agrártámogatási terveket az előző évek gyakorlatától eltérően az idén már októberben meghirdeti az FVM, a napokban pedig arról beszélt, hogy az irányelveket október közepére kell kidolgozni. Az FVM-nél ugyanakkor készültek már javaslatok és számítások a jövő évi agrárbüdzsére vonatkozóan, igaz, ezek jórészt a már most is reálisan tervezhető piacra jutási támogatásokra szorítkoznak.
Piacra jutási támogatások
A költségvetési törvény a 2002. évi piacra jutási támogatások céljaira 41 297,7 millió forintot tartalmaz, szemben az idei 37 735,5 millió forinttal. A tárca szakértői szerint a piacra jutási források jövő évi szabályozásában tekintettel kell lenni arra, hogy a jelenlegi támogatási rendszerhez képest alapvető változtatásra nincs lehetőség. Módosítási igényt csak a nemzetközi megállapodásokban (WTO, EU, CEFTA, stb.) foglalt várakozásokra tekintettel lehet érvényesíteni. A jövő évi terv készítését alapvetően befolyásolja, hogy a WTO-egyezmény szerint az idei 21,6 milliárd forinttal szemben jövőre 14,3 milliárd forintra csökken az exporttámogatási lehetőség, ebből azonban az FVM szakértői szerint reálisan mindössze 4 milliárd forint felhasználása tervezhető. A kieső támogatásokat a szakemberek a minőségjavítást ösztönző, valamint az egyéb költségcsökkentő támogatásokra tervezik átcsoportosítani. Ennek megfelelően a piacra jutási támogatási kereten belül a közvetlenül exporttámogatásokra fordítható összeg 6,1 milliárd forintra csökkenne az idei 15,8 milliárdról, az agrárpiaci támogatásokra viszont az ez évi 11,5 milliárd helyett 18,4 milliárd forint jutna, s az egyéb agrárpiaci támogatások forrása is 16,7 milliárd forintra növekedne az idei 10,5 milliárd forintról.
A tárca szakértői szerint a piacra jutási támogatások jövő évi elosztásánál a „megszerzett jogok és pénzeszközök alapján” történő támogatáselosztás helyett az indokoltság szerint történő forrásmegosztás elvét kell teljesíteni. Csökkenteni kell a támogatási jogcímeket, elsősorban szakmai megfontolások alapján (összevonások, egy összegben történő támogatások), a támogatások meghatározásakor ki kell iktatni a duplikációkat, a termelés különböző fázisaiban adott támogatásokat pedig figyelembe kell venni az egész termékpályán. Fentieken túl a jelenleginél szélesebb körben kell alkalmazni az előzetes regisztrációt, s szükség van az ellenőrzési rendszer egységesítésére is. A támogatásoknak elő kell segíteniük a minőségi termelés további ösztönzését, s kialakításuknál előtérbe kell helyezni a termelők jövedelembiztonságát az állami intervenciós beavatkozásokkal - például a magánbetárolással, a kamattámogatással, a tárolási költségtérítéssel - szemben. A részletes támogatási javaslatok kidolgozása során a tárca szakértői nem minden esetben vették figyelembe az adott termékpályán működő terméktanács, valamint a szakmai és érdek-képviseleti szervek javaslatait.
Fontosabb javaslatok
A sertéshús exporttámogatására az FVM szakértői például 1,2 milliárd forintot javasoltak, szemben a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) 3,8 milliárdos indítványával. A szakértők szerint ebből az összegből 12 ezer tonna sertéshús kivitelét - az összes élősertés- és sertéshúsexport 6-8 százalékát - lehetne támogatni kilogrammonként 100 forinttal. A VHT 7,3 milliárd forintot kért a vágósertés minőségi termelésének a támogatására, az FVM szakértői azonban csak 5,7 milliárdot javasolnak e célra, miközben ez a támogatási forma a sertéságazat belső szabályozásának lényeges eleme. A vágósertés-termelők környezetvédelmi támogatására 890 millió forint volt a terméktanácsi indítvány, e támogatás bevezetéséhez azonban a szakértők szerint vezetői döntés szükséges. A z állat-egészségügyi és higiénés költségek támogatására viszont 1,1 milliárd forintot javasolnak, szemben a félmilliárdos VHT-kéréssel, s a kért 1 milliárd dupláját adnák az állati hulladék megsemmisítésére is.
A Baromfi Terméktanács (BTT) jövő évre 11,7 milliárd forint támogatást kért az ágazatnak, plusz 38 milliós támogatási igényt a szabad tartásos baromfitermelés minőségi támogatására. Az FVM szakértői a vágott, fagyasztott egész csirke exporttámogatására a BTT által javasolt 1,5 milliárd forinttal szemben - amely 15 ezer tonna áru kivitelére adott volna módot - csak 13 ezer tonna csirke exportjának támogatását tartják elfogadhatónak, a CEFTA keretében 65 forintos, más relációban pedig 100 forintos kilogrammonkénti szubvencióval. Új javaslatként támogatják a szakértők a BTT ötletét a szabad tartásos vágóbaromfi-termelés ösztönzésére, kilogrammonként 15 forinttal. Az állati eredetű hulladékok ártalmatlanítási költségének támogatását a BTT által kért 2,2 milliárd forinttal szemben 1,3 milliárd forintban határoznák meg az agrártárca szakértői. Ezt az összeget úgy számították ki, hogy 450 ezer tonna vágóhídi baromfi feldolgozásából 20 százalék - 90 ezer tonna - melléktermékkel számolva a források korlátozott volta miatt csak kilogrammonként 14 forint támogatás jutna.
A tejágazatnak összesen 12,9 milliárd forint támogatást adnának az FVM szakértői, szemben a Tej Terméktanács (TT) 17,5 milliárdos javaslatával. Ezen belül a minőségi tej támogatására a TT által kért literenként 8 - összesen 12 milliárd - forint helyett literenként csak 5,2 - összesen 7,9 milliárd - forint jutna. Exporttámogatásra megkapnák a tejesek a kért 31 millió forintot, a WTO-egyezmény szerint ugyanis jövőre exporttámogatás címén a tejtermékek közül csak a krémfehér sajtra adható ilyen szubvenció, s az összesen 1580 tonnás exportlehetőség kihasználása az FVM szakértői szerint mindenképpen indokolt. A TT 4,95 milliárd forintot előirányzó javaslattal indítványozza az iskolatej-akció folytatását, illetve az egész országra történő kiterjesztését.
A gabonaágazattal kapcsolatban a dokumentumból nem is derül ki egyértelműen, hogy az FVM szakértői mit gondolnak a jövő évi támogatásokról. A támogatások szükségességét mindenesetre nem kérdőjelezik meg, az ágazat forrásigénye pedig összesen 6,4 milliárd forint. Ebből nevetségesen alacsony összeget, 3 milliárd forintot lehetne fordítani a gabonapiaci intézkedésekre (garantált áron történő állami felvásárlás búzából és kukoricából). A közraktárba letett búza és kukorica külön kamat- és tárolási támogatása, illetve a takarmánygabona-szükséglet közraktárba történő megvásárlásának támogatása ugyancsak összesen 3 milliárdba kerülne. Mintegy 200 millió forintot szánnak a minőségi, piacképes árutermelés érdekében kiemelt fontosságú vetőmag-felhasználás támogatására, vagyis ennyit vinne el a kapcsolódó költségek - a minősítési szemlék díjainak, a vetőmagvak fémzárolási díjának, stb. - visszaigénylési lehetősége. További 200 millióba kerül a kalászos gabonafélék, kukorica, takarmánykeverékek, liszt, dara, állat- és növény-egészségügyi költségek visszaigényelhetősége. Emellett 100 millió forintot igényel a szántóföldi, kertészeti és engedélyes faiskolai területek növény-egészségügyi vizsgálati díjának visszaigénylési lehetősége is, utóbbi három támogatási formára - összesen félmilliárd forint forrásigényre - azonban az FVM szakértői az elmúlt évek gyakorlatától eltérő, 75 százalékos mérték elfogadását javasolják.
Külön kezelik a TÉSZ-eket
A zöldség-gyümölcs ágazaton belül az EU-konform TÉSZ-ek (termelői értékesítő szervezetek) az eddigi megalakulási támogatásokon felül elismertségük esetén is támogatásban részesülnének. A támogatás előzetes elismertség esetén a TÉSZ-en keresztül értékesített zöldség-gyümölcs értékének 10 százaléka, de TÉSZ-enként legfeljebb 30 millió forint, teljes elismerés után pedig az értékesített zöldség-gyümölcs 6 százaléka lenne, felső korlát nélkül! Utóbbi támogatás 5 éven át vehető majd igénybe, s az FVM szakértőinek számításai szerint a TÉSZ-ek támogatási forrásigénye jövőre 900 millió forint a kilenc eddig elismert TÉSZ adataival számolva. Fentieken túl a megszokott beruházási mértéket 10-20 százalékponttal meghaladó mértékben növelnék a szakértők a TÉSZ-ek építési beruházásainak mértékét, ami a vissza nem térítendő támogatásokat illeti. A zöldség-gyümölcs ágazatban jövőre megszűnő exporttámogatás helyébe a legfontosabb zöldségfélékre a termelői típusú minőségi támogatások lépnének.
A TÉSZ-eket nem szabad összekeverni az új típusú szövetkezetekkel, illetve gazdálkodói szervezetekkel, amelyek egyes termékek beszerzését, értékesítését végzik, esetleg szolgáltatnak is. Utóbbiak támogatását az FVM szakértői jövőre is tervezik, ám felhívják a figyelmet arra, hogy jogszabályi feltételeket és pénzügyi lehetőséget kell teremteni determináció címén az idén igényelt, de forráshiány miatt nem teljesített támogatások kifizetésére. Ez azt jelenti, hogy 2002-ben legalább mintegy 4 milliárd forint támogatási előirányzatra kellene forrást teremteni. Ezen túl feltehetően szükség lesz a jövőre végre beinduló SAPARD-programok hazai társfinanszírozására is. A kétféle forrásigény legalább 5 milliárd forint támogatási előirányzat megteremtését igényelné az FVM szakértői szerint, nem beszélve például a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program jövő évi beindításáról. Ezzel, illetve támogatási igényének mértékével kapcsolatban a minisztérium vezetőinek döntése még várat magára.
