A halgazdaságok összes bevétele tavaly elérte a 9,1 milliárd forintot, de ebből csupán 2,4 milliárd volt a halászat árbevétele, szemben az 1999-es eredményekkel, amikor az összbevétel 5,3 milliárd forint volt, s ebből 2,5 milliárdot termelt a halászat. A bevételek mintegy 4 milliárd forintos növekedését a Haltermelők Országos Szövetségénél (HOSZ) azzal magyarázták, hogy tavaly 24 gazdaság küldte meg a szövetség számára a pénzügyi adatait, míg egy évvel korábban csak 20. Az új adatszolgáltatók között olyan agrárcégek is vannak, amelyek árbevételének a halászat csak töredékét adja, új tagjaik között pedig akadnak horgásztatással foglalkozók. Átlagosan csökkent a gazdaságok adózás előtti eredménye is – a tavalyelőtti 380 millió forintról 206 millióra –, a halászat adózás előtti eredménye pedig 400 millió forintról 34 millióra zuhant – derül ki a HOSZ adataiból.
Tavaly a gazdaságok mintegy 176 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak beruházások végrehajtására, amihez még mintegy 186 millió forint önrészt használtak fel, a szövetség 2001-ben tervezett beruházásainak összege pedig mintegy 250 millió forint. A múlt évben több mint ezer hektárral nagyobb üzemelő tóterület működött, viszont a természetes vizek nagysága mintegy 10 ezer hektárral csökkent 1999-hez képest. A tógazdaságokban és a természetes vizekben megtermelt halmennyiség tavaly 4 százalékkal, 27,4 ezer tonnára nőtt az előző évhez képest, a legnagyobb mennyiségben tenyésztett halból, a pontyból tavaly mintegy 9 ezer tonnát termeltek, a második helyezett pedig a busa volt 3,1 ezer tonnával. A ponty kihelyezése ugyanakkor 1,5 százalékkal, hektáronként 245 kilogrammra, hektáronkénti hozama pedig 4 százalékkal, 617-re csökkent. A szövetség szakértői szerint a pontytermelés stagnálását az 1999-es értékesítési nehézségek váltották ki, míg a busa visszaesését néhány le nem halászott víztározó okozta. A jelentősebb tógazdasági halak közül az amur termelése nőtt számottevően, a hektáronkénti 22 kilogrammról 26-ra, és az egyéb kategóriába sorolt afrikaiharcsa-termelés is növekedésnek indult. A halak ára a múlt évhez képest nem igazán változott, a pisztráng, a süllő és a harcsa 1000–1500 forintba kerül kilogrammonként, míg a ponty 400–600 forint.
A tógazdasági területek mintegy hétszázalékos növekedése mellett a takarmányfelhasználás mindössze egy százalékkal, 22,9 ezer tonnára nőtt, ami az egy kilogramm hozamra eső felhasználás 10 százalékos csökkenését jelentette. Ezt a szövetség szakértői szerint az aszály és a takarmányárak emelkedése okozta. Az összességében, mintegy 15 százalékkal 2453 tonnára csökkenő természetes vízi halfogás oka a szövetség szerint a tiszai ciánszennyezés miatt életbe léptetett halászati és horgászati tilalom, amely nagyban befolyásolta a hektáronkénti halfogást is: ez az 1999-es 32 kilogrammról 27 kilogrammra csökkent.
A tavaly több mint 20 ezer tonnányi étkezésre termelt halból élve 2973 tonnát exportáltak az EU-ba, külföldről pedig 135 tonnát hoztak be az országba. Míg fagyasztott állapotban csupán 302 tonna, konzerv formájában pedig 18 tonna halat vittek ki, 4438 tonna fagyasztott és 7456 tonna konzervhalat importáltak. Étkezésiponty-termelésben Magyarország az EU-csatlakozásra váró országok között Lengyelország és Csehország mögött a harmadik.
Bakonyi Attila
Bakonyi Attila