Leggyakrabban technológiai jellegű hibákat észleltek az ellenőrök az ország 984 vágóhídját vizsgálva. A szaktárca 2001. március végéig adott haladékot a hiányok pótlására az üzemek 80 százalékának, ugyanakkor 77 vágóhíd működését azonnali hatállyal felfüggesztették, 85 esetében viszont mindent rendben találtak.
Németh Antal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) állategészségügy-ellenőrzési főosztályának vezetője szerint a valamilyen higiéniai vagy technikai kifogás miatt figyelmeztetett cégek felénél komoly beruházás szükséges az előírások szerinti működéshez.
A kis és közepes húsipari vállalkozásokat tömörítő Iparos-húscéh szorgalmazta a vizsgálatokat. Remény Ervin ügyvezető-alelnök szerint nem korrekt versenyhelyzet alakult ki azáltal, hogy a vágóhidaknak csak egy része szentelt tetemes összegeket a higiéniai előírások betartására és technikai fejlesztésekre, a húsüzemek fele ezzel nem, illetve csak kevésbé törődve előnyhöz jutott. A húscéh 115 céget (50 százalékban kistermelőt) egyesít, közülük egy sem tért el jelentősen a szabályoktól, így nem zártak be egyet sem. A szakember szóvá tette, hogy az időközben a rendeletnek megfelelő üzemek nem válnak automatikusan EU-konformmá. A cégek az erre való felkészülést megkezdték ugyan, a továbbiakban azonban több támogatást igényelnek például a SAPARD programból. Remény ellenzi azt a szemléletet, amely szerint kis vágóhidakra nincs szükség. A vágóhidak koncentrációját mutató tendenciákat tudomásul veszik, ám Nyugat-Európában is akad életképesnek bizonyult kis vágóhíd - hangsúlyozta.
Az ügyvezető szerint a napokban újabb, kismértékű áremelésre lehet számítani a tőkehúsoknál, ez a nagyáruházak hozzáállásán múlik elsősorban.
A támogatásoknál jövőre nem a normatív támogatásokat erőltetik, inkább az irracionálisan magas hulladékfeldolgozói és megsemmisítési, valamint állat-egészségügyi költségekre kérnek támogatást, de a szakember megemlítette az exporttámogatás lehetőségét is.
(NAPI)
Economx