A főtitkár kiemelte, hogy az üzemanyag ára főként a forgalmazók árpolitikai döntésétől függ, annak ellenére, hogy kialakításánál figyelembe kell venni a kőolaj világpiaci ára által determinált beszerzési vagy előállítási költséget, a dollár-forint árfolyamot, valamint az aktuális adóterheket. A költségelemek ugyan megjelennek a kiskereskedelmi árban, de azok mértéke minden forgalmazónál eltérő lehet.
A főtitkár úgy vélte: a jövedéki adó emelkedésének nem lesz komoly hatása az üzemanyag-fogyasztásra, főleg, ha az adó bevezetése mellett tartósan alacsony marad a kőolaj világpiaci ára. Nem beszélve arról, hogy jelenleg két töltőállomás üzemanyagárai közötti 15-20 forintos különbség nagyobb, mint a jövedéki adó változásának bruttó értéke.
Az ugyanakkor egy másik kérdés, hogy az így kialakuló magasabb árszint versenyképes lesz-e a környező országokéval, azaz a nemzetközi fuvarozáshoz kapcsolódó dízel fogyasztást ez nem érinti-e majd érzékenyen, mérhető értékesítési kiesést okozva.
Grád Ottó, arra a kérdésre, hogy az államnak mekkora plusz bevételt jelentene a jövedéki adó emelkedése, azt válaszolta: az elmúlt évben a központi költségvetés a kőolajtermékeket terhelő jövedéki adókból közel 600 milliárd forint bevételt realizált. A szeptember 1-től hatályos törvény szerint az adó mértékének változása, a két termékkör fogyasztás szerinti súlyozását figyelembe véve, közel 7,5 százalékos jövedéki adó emelkedést jelenthet az üzemanyagok esetében. Az adóból származó többletbevétel csak azokban a negyedévekben jelentkezik, amikor a magasabb adómértéket alkalmazzák, kérdés, hogy ez mennyire lesz tartós - mondta.
