A nagy beruházási kedvezmények kifutásával 2013-ban jelentősen csökken az alkalmazható társaságiadó-kedvezmények potenciálja. Az idén benyújtott bevallásokban a legnagyobb tételt a 10 és a 3 milliárd forintot meghaladó beruházások révén igénybe vehető kedvezmény tette ki − 53, illetve 18 milliárd forint értékben. Igaz, ennek összesen 18 cég örülhetett. A társaságok összesen 140 milliárd forint kedvezményt érvényesítettek, ez jövőre nagyjából 70 milliárddal lesz kevesebb a két nagy tétel kiesésével. A fennmaradó részt két kedvezmény fogja uralni: a fejlesztési, ami az idén 22 milliárdos volt és a sporttámogatást célzó, ami 26 milliárd forintot tett ki.
A sporttámogatás szabályozása egy jól végiggondolt konstrukció, érdemes a társaságiadó-kedvezmény mellé tenni az illetékekre vonatkozó szabályozást is − mondta lapunknak Fajcsák Gábor, az RSM DTM adómenedzsere. Az ugyanis − tette hozzá − nagyobb sportberuházás megvalósításakor a megszerzett telekre illetékmentességet ad, megfelelő biztosítékok mellett. Összességében a támogatás minden eleme jól felépített, nem ad teret a csalásnak, illetve nem a támogató, hanem a támogatott szervezet futja a kockázatot. Ha a támogatás nem megfelelően hasznosul, például az ígért fejlesztés nem valósul meg, azért csak a támogatott szervezet tartozik felelősséggel, a másik fél által igénybe vett adókedvezményt − igazolás birtokában − nem kell visszafizetni.
A rendszer egyik célja az amatőr- és utánpótlásbázis megerősítése, ezek azonban csak évtizedek alatt hoznak a profi sport szintjén is érezhető változást − tette hozzá Fajcsák. Valós igény ugyanakkor, hogy a profi sport is fejlődjön, nemcsak és nem elsősorban stadionépítésre kell azonban gondolni − bár az infrastruktúra fejlesztése itthon elengedhetetlenül szükséges −, hanem például a cégszerű működésre, a fejlesztési terv elkészítésére, a tudatos építkezésre. Fontos annak felismerése is, hogy végső soron a piacról kell megélni, és nem az államtól várni a szövetségek fenntartását. Jóllehet itt állami támogatásról van szó, a támogatókat a sportszervezetek próbálják maguknak megnyerni, sokszor egymással versenyezve.
Mindemellett jelentős a látványcsapatsport támogatása révén kifizetett kedvezmény összege, jövőre ez teheti ki az összes kedvezmény felét, ami kérdéseket vet fel. Egyrészt nehezen jósolható meg, mekkorára nőhet a támogatásokból keletkező kedvezmény − vagyis mennyibe kerül ez a költségvetésnek, másrészt kérdés, hogy helyénvaló-e, hogy ez a legjelentősebb tétel. Elvárható lenne, hogy a társasági adóhoz kapcsolódó kedvezmények java a vállalkozás tevékenységéhez kötődjön, a nem e körbe tartozók pedig csak ösztönzőként jelenjenek meg, marginális mértékben. Ezzel szemben jelenleg a legnagyobb kedvezmény tulajdonképpen egy befektetés, amelynek garantált, tíz vagy 19 százalékos hozamát az állam adja.
