A legenyhébb jogsértés, amikor a kereskedők figyelmen kívül hagyják azt a szabály, mely szerint a használtcikk-forgalmazókra \"kitalált\" különbözet szerinti adózás hatálya alá csak azok a gépjárművek tartoznak, amelyek a beszerzéskori állapotukban is alkalmasak arra, hogy az eredeti rendeltetésének megfelelően használják. Ha tehát a beszerzett gépjárművek műszaki állapota olyan, hogy csak javítás eredményeként válik használhatóvá, nem alkalmazható a különbözet szerinti adózás. Erre utaló körülmény lehet tipikusan, ha az ellenőrzés jelentősebb javítást tartalmazó számlával találkozik a kereskedő társaságnál - írja az Adóvilágban megjelent cikkében Somoskövi Melinda.
Biankó adásvételek
Ennél már súlyosabb - általában tudatos magatartást feltételező - jogsértés, amikor bizományosi vagy ügynöki értékesítést sima adásvételnek álcáznak, figyelmen kívül hagyva a különböző ügylettípusok polgári jogi minősítéséhez kapcsolódó adózási szabályokat. Az adóhatóság ellenőrzései során találkozott olyan esettel, amikor az adózó bizonylatai szerint adásvételi szerződés jött létre közte és egy magánszemély között, azonban a vevőnek nem volt tudomása az adás-vételi szerződésen szereplő eladó kilétéről, ugyanis, mint kiderült, ez az eladó - állítása szerint - ingyenes megbízási szerződés keretében egy másik autókereskedő által értékesítette az autót.
Az ellenőrzés során az is kiderült, hogy a vevőkkel az autó értékesítésével megbízott autókereskedő tartotta a kapcsolatot, az autó megtekintése, illetve az ügyintézés is ez utóbbi társaság telephelyén történt, az autó ellenértéket is neki adták át a magánszemélyek, a hitelügyintézés is az értékesítéssel megbízott kereskedő feladata volt. Az adás-vételi eljárás során biankó bizonylatokat írattak a vevőkkel alá, amelyet később töltöttek ki a tényleges eladó adataival. Az ellenőrzések az ilyen és hasonló esetekben az ügynöki (közvetítői-megbízási) szerződést, bizományi szerződés szerinti termékátadássá minősítik át, mivel a személygépjárművet az eladással megbízott kereskedő saját nevében, a megbízó javára értékesíti.
A fenti jogsértésekre gyakran a magánszemély vevők nyilatkoztatása során derül fény, illetve ezekből a nyilatkozatokból juthat az adóhatóság tudomására például az a nem ritka körülmény is, hogy a kereskedő társaság az eladási árat a ténylegesnél jóval alacsonyabb összegben tüntette fel a számlán (erre persze már az Eurotax alapján számított ellenérték is utalhat).
Áfacsalás, nagyban
Egyre többször találkoznak olyan esetekkel az ellenőrzések, amikor a valós értékesítési módozatot, illetve teljes gazdasági eseményt igyekeznek eltitkolni az adózók. Ez a fajta magatartás leginkább az EU-n belülről behozott használt gépjárművek kereskedelme esetén érhető tetten továbbra is, mégpedig a regisztrációs adó kapcsán. Ezt a közterhet akár az importőr, akár a gépjárműkereskedő is megfizetheti az adó alanya helyett, vagyis akinek a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik. Az adózók részéről előszeretettel alkalmazott módszer, hogy a regisztrációs adóigazgatási eljárásoknál a bejelentő személyként a gépjárművek vevőit tüntetik fel, az adózók törvényes képviselői, esetleg munkavállalói vagy maguk a kereskedő társaságok pedig meghatalmazottként jelennek meg. A NAV vámszerve felé a regisztrációs adót megfizetik, a gazdasági eseményt azonban nyilvántartásaikban nem szerepeltetik, arról számlát nem állítanak ki, a NAV adóztatási szerve felé fennálló adókötelezettségeiket - elsősorban áfabevallási kötelezettségüket - nem teljesítik.
A kiterjedt áfacsalásokra korábban a Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) is felhívta a figyelmet. A szervezet azt javasolta a helyzet megoldására a nemzetgazdasági tárcának, hogy csak regisztrált és bankgaranciával rendelkező vállalkozások importálhassanak használt autókat. A magánszemélyként importáló nepperek ugyanis nem fizetnek semmilyen adót a tevékenységük után, holott egy átlagos nepper 80-100 autót is behoz egy év alatt - mondta a Gémosz nyári tájékoztatóján Gablini Gábor, a szövetség elnöke.
Ilyen súlyos jogszabálysértés előfordul olyan, használt autók kereskedelmével foglalkozó társaságoknál is eseti jelleggel, amelyek adókötelezettségeiknek alapvetően a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tesznek eleget. Találkozik az adóhatóság kirívó esetekkel is: előfordult például, hogy több mint 1000 Magyarországra behozott és itt értékesített gépjármű után nem fizette meg az áfát egy jól körülhatárolható személyi kör. Ez utóbbi esetben - hívja fel a figyelmet a NAV szakértője - az adójog eszközei már nem jelentenek elegendő visszatartó erőt, az adóhatóság szerepe az ilyen ügyekben inkább a pénzügyi nyomozók munkájának segítése, a büntetőeljárás eredményességének előmozdítása.
