Tavaly a fizetendő áfaadóalap 97,8 ezer milliárd forint volt, ami hat százalékkal haladta meg a 2009. évit − a 2008-astól azonban négy százalékkal maradt el. A növekedés a második félévben indult meg, azonban elsősorban a határon átnyúló ügyletek generálták azt, a belföldi értékesítés ugyanis az utolsó negyedévben is tíz százalékkal volt alacsonyabb, mint a válság előtt.
A belföldi értékesítés 55,3 ezer milliárd forint volt, ami a 2009-es adatnál valamelyest kevesebb − a fizetendő adóalapokat számba véve a belföldi értékesítés aránya 59-ről 55 százalékra esett. A határon túli értékesítés viszont 22 százalékkal emelkedett, így az összértékesítés négyszázalékos pluszt mutat 2009-hez képest. Ez azt jelenti, hogy elsőként a nemzetközi piacok támadtak fel, s ezt egyelőre nagyon lassan követi a belföldi fogyasztás élénkülése. Ezen ugyanakkor nincs mit csodálkozni, hiszen a válság kitörésekor is az exportpiac kapta az első pofont.
A beszerzést terhelő áfa alapjának alakulása is hasonló tendenciát mutat: ez tavaly 62,6 ezer milliárd forint volt, ami négy százalékkal haladta meg a tavalyit, viszont nyolc százalékkal elmarad a 2008-astól. Jóllehet negyedéves összehasonlításban egyre jobb a helyzet, ám a válság mélységét jelzi, hogy még az utolsó negyedévben sem tudták az adatok meghaladni a 2008-as értéket. A belföldi beszerzések 44 ezer milliárd forintot tett ki, ami megközelíti a bázisadatot − az első negyedévet összevetve még 13 százalékos volt az elmaradás, ám ez a második félévben pozitívba fordult. A határon túli ügyletek sokkal dinamikusabban változtak: a beszerzések egy év alatt 16 százalékkal növekedtek.
A legnagyobb visszaesést − nem meglepő módon − a saját beruházások, tárgyieszköz-beszerzések mutatják. Ez 1,7 ezer milliárd forint, ami a bázisév 75, a 2008-as évnek pedig mindössze 69 százaléka.
