BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Megszűnhet az uniós intervenciós felvásárlás?

Továbbra is vita tárgya az unióban, hogy szükséges-e 2014 után is fenntartani az agrárpiacok stabilizálása érdekében bevezetett intervenciós rendszert. Magyarország továbbra is a rendszer fenntartásában érdekelt.

2011. május 23. hétfő, 17:08

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A következő programozási időszakban 2014-től át kellene gondolni, hogy Magyarország számára melyek a legfontosabb támogatási jogcímek, érdemes lenne megfontolni, hogy a jelenlegi 186-féle támogatási jogcím helyett kevesebbet, ám  területfejlesztési szempontok alapján célirányosabban meghatározva kellene kérni az az Európai Bizottságtól - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke az uniós agrárkifizető ügynökségek hétvégi konferenciáját követően.

A tanácskozáson részt vettek az uniós tagállamok kifizető ügynökségeinek képviselői - az EU-ban 80 kifizető ügynökség működik -, valamint a csatlakozni szándékozó országok, például Horvátország, Szerbia, Macedónia, Törökország megbízottai mellett az Európai Számvevőszék, és az unió csalás elleni hivatala, az OLAF szakértői is.  A konferencia elsősorban a körvonalazódó KAP reformra, és ennek mentén a támogatási és ellenőrzési eljárások egyszerűsítésének lehetséges módjára koncentrált.

Palkovics szerint már készül az az uniós munkaanyag, amelyben a kevéssé hatékony, ám költséges támogatásokat sorolnák fel, amelyek megszüntetéséről, illetve forrásszerkezete megváltoztatásáról a közeljövőben tárgyalnak. Az egyik lehetséges megoldás az lehet egyes kis összegű támogatások esetében, hogy a költséges ellenőrzési eljárást kivennék a támogatások mögül. Palkovics szerint a 10-50 ezer euró közötti támogatások esetében fontolgatja az EU, hogy elhagyná az ellenőrzéseket.

A konferencián folytatódott vita az intervenciós felvásárlási rendszerek létjogosultságáról is, bár a kifizető ügynökségek csak működtetik a KAP legutóbbi felülvizsgálata során megszüntetésre ítélt rendszert. Az újonnan csatlakozó tagállamok számára továbbra is fontos lenne, hogy működjön a piacstabilizáló rendszer, ám több régi tagállam is úgy véli, hogy elég versenyképes az EU termelése, és az utóbbi időben jól alakultak a belső piaci viszonyok is, így már nem szükséges fenntartani a rendszert.

Az EU élelmiszersegély programja egyébként az intervenciós árukészletre alapulóan működik - már csak ezért sem tartja szerencsésnek több más tagállam sem, hogy megszüntessék a fizikai árualapot rögzített áron tároló intervenciót. Magyarország továbbra is a rendszer fenntartásában érdekelt - hangsúlyozta Palkovics Péter. A lengyelekkel közös álláspontunk szerint e nélkül az új tagok súlyos versenyhátrányba kerülnének. Legutóbb épp a lengyel kormány lobbizott azért, hogy a tonnánként 101 eurós intervenciós árszintet 130 euróra növelje az EB.  Az idén egyébként már csak a búza esetében működik letéti alapon az intervenciós rendszer - kukorica felajánlására utoljára tavaly volt lehetőség, unió szerte összesen 700 ezer tonnát lehetett felajánlani.

Az MVH elnöke a tanácskozáson arról beszélt, hogy a kifizető ügynökségek szerepe az EU-ban azért nagyon jelentős, mert az uniós támogatások 40 százalékát a mezőgazdasági támogatások teszik ki. Rudolf Moegele, az Európai Bizottság (EC) Mezőgazdasági Főigazgatóságának nevében azt hangsúlyozta: a KAP jövője az egyszerűsítés, ami azért fontos, mert a későbbi rendszert költséghatékonyabban és kevesebb adminisztrációval kell majd működtetni.

Kiss Melinda
Kiss Melinda

Ez is érdekelhet