BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Börtön járhat a minimálbérrel csalóknak is

Egytől öt évig terjedő szabadságvesztés már azért is járhat, ha hat alkalmazottat minimálbérre jelent be a munkáltató, ám havonta nekik 60 ezer forint helyett 90 ezer forintot fizet. Szigorodik a Btk.

2011. május 18. szerda, 10:45

Fotó: Dömötör Csaba / Katona Vanda
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Kedden éjszakába nyúlóan tárgyalta az Országgyűlés a büntető törvénykönyv kormány javasolta szigorítását, amelynek révén akár tíz évre is leültethetők azok, akik költségvetési csalást követnek el. A módosítás a jelenlegi szabályozáshoz képest orbitális változást nem tartalmaz, inkább átnevez, összefésül, kiegészít és a maximálisan kiszabható ítéletet két évvel kitolja.

A Btk. módosítani javasolt hatályos passzusa a pénzügyi bűncselekményeket taglalja, ezen belül is az adócsalást, a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást és a jövedékkel való visszaélést. Ez a szabályozás már ma is megdöbbentően szigorú. Kétmillió forintnál magasabb érték felett elkövetett csalásért már egytől öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható − ezt össze lehet gyűjteni azzal, ha hat alkalmazottat minimálbérre jelent be a munkáltató, ám havonta nekik 60 ezer forint helyett 90 ezer forintot fizet. A szürke jövedelemrész után ugyanis 2,2 millió forint adót és járulékot kellett volna fizetni.

Néhány évvel ezelőtt került be a Btk.-ba a munkáltatással összefüggő csalások szigorúbb büntetése, ám ez a gyakorlatban nem járt semmilyen érezhető következménnyel: a fülön csípett feketén foglalkoztatók nem kerültek tömegével börtönbe, s a feketén történő foglalkoztatás sem szorult vissza. Ennek az az oka, hogy hiába állapít meg az adóhatóság jelentősebb adóhiányt, az érintettek legfeljebb közigazgatási eljárásban kerülnek bíróság elé, büntetőeljárás csak elvétve indul.

Az új szabályozás azzal egészíti ki a hatályost, hogy a munkáltatással összefüggő adócsalást társadalombiztosításira és költségvetésire kereszteli. Ez az átnevezésen túl azt is jelenti majd, hogy a csalás nemcsak a be nem fizetett járulékokra vonatkozik majd, hanem a jogtalanul nyújtott pénzbeni és természetbeni tb-juttatásokra is. Vagyis a táppénzcsalás, jogtalanul megállapított rokkantság is jelentheti a börtönt, legfeljebb két évre. Ez a büntetés csak szolgáltatás, jogosultság megállapítójára vonatkozik, akinek jár a hozzájárulás, nem csukható börtönbe.

A Btk. az adócsalásról
Elkövetési érték Kiszabható börtön
Kisebb 20−200 ezer forint között nincs
Nagyobb 200 ezer és kétmillió forint között nincs
Jelentős 2−50 millió forint között 1−5 év
Különösen nagy 50−500 millió forint között 2−8 év
Különösen jelentős 500 millió forint felett 2−8 év
Forrás: jogszabályok
F. Emese Szabó
F. Emese Szabó

Ez is érdekelhet