Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A határokon átnyúló osztalékfizetések diszkriminatív megkülönböztetésének, valamint lehetőség szerint az osztalékok kettős adóztatásának felszámolása a célja annak a konzultációnak, amelyet a napokban zárt le az Európai Bizottság. A társaságok közti osztalékfizetések többségével kapcsolatban általában nem merült fel probléma, a társaságok közt fizetett osztalékot ugyanis jellemzően az anya-leány vállalatról szóló uniós irányelv szabályozza, ám nem lehet minden esetet ide sorolni.
A kivételek − tipikusan ide tartozik a portfólióbefektetés, valamint a magánszemélyeknek fizetett osztalék esete − jellemzően azt a következményt hozzák magukkal, hogy az adott ügyletet több szinten is adóteher érinti, különös tekintettel a határon átnyúló módon juttatott osztalékok esetére. Mivel a belföldi ügyletek után ilyen többszörösen kirótt terhet jellemzően nem kell viselni, az adóval sújtott cégek joggal fordultak a bizottsághoz vagy az Európai Bírósághoz azzal, hogy az eljárás diszkriminatív. Számos ilyen eset volt, s többnyire mind a bizottság, mind a bíróság az adózók pártján állt − mondta Gombkötő Bálint, a KPMG szenior menedzsere.
Ennek folyományaként célszerű volna ezeket az eseteket a jogalkalmazásba is átvinni. Ha az látszik ugyanis, hogy a megadóztatott cégek sikerrel mennek perre, mert bebizonyosodik, hogy diszkriminatív megkülönböztetést alkalmazott az adott állam a céggel szemben, akkor a tagállamoknak is tudomásul kellene venniük, hogy nem számíthatnak az adott bevételre. S ha ezt belátják, akár egy ennek megfelelő harmonizációba is belemehetnek. Ha minden tagállam megegyezik ebben, néhány év alatt átvihető volna a szabályozás.
Jelen konzultáció célja, hogy minden érintett részéről összegyűjtse azokat a problémákat, amelyeket jellemzően portfólió- és magánszemély tulajdonosoknak fizetett osztalékok esetén tapasztalnak, illetve a bizottság által felvázolt megoldási javaslatok kapcsán is várták az észrevételeket. Magyarország egyébként nem tartozik a renitens államok közé, mi sem jelzi ezt jobban annál, hogy a jelen dokumentumban felsorolt legliberálisabbnak tekinthető megoldási alternatívát alkalmazza öt éve.
