Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Akár több mint tízmilliárd forint adóbevétel is eltűnhet az idén az Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adózást elkerülő egyezmény miatt. Az 1979-ben kötött egyezmény januártól hatályos módosítása jelentős mértékben szűkíti hazánk népszerűségét az adótervezési technikák után kutatók körében, sőt várhatóan bizonyos csoportok ki is vonulnak az országból.
A magyarországi szabályozás 2003 óta teszi lehetővé, hogy a kapcsolt vállalkozások egymás közti finanszírozásában jelentős adómegtakarítás legyen elérhető. A finanszírozást nyújtó társaság a kapcsolt vállalkozásaitól kapott kamatbevételnek csak a fele után kell adót fizessen - azzal, hogy a bevételt csökkenteni kell a fizetett kamat összegével, vagyis a kedvezményt a kamatkülönbözet után lehet igénybe venni.
Ezzel a módszerrel megoldható egy vállalatcsoport viszonylag olcsó finanszírozása. A csoportot finanszírozó céget Magyarországra téve ugyanis a kamatbevételt 19 helyett 9,5 százalékos adó terheli. A finanszírozás egyébként jellemzően csoporton kívüli hitelből történik. Azt hozzá kell tenni természetesen, hogy a kapcsolt vállalkozások közti kamat mértékének igazodnia kell a piaci viszonyokhoz, s erről a transzferárszabályok szerint részletes dokumentációt is kell készíteni.
A tavalyi bevallások szerint tömegek nem vették igénybe ezt az adóalap-csökkentő tételt, mindössze 529 társaság élt a lehetőséggel. Ez első pillanatra elenyészőnek tűnik, ám összesen több mint 80 milliárd forintot tett ki a korrekció, vagyis a kamatból származó bevétel meghaladta a 160 milliárd forintot. Ez cégenként több mint 310 millió forintot jelent, s összesen 15 milliárd forint megtakarított társasági adót. Alapesetben ez azt jelenti, hogy a 160 milliárd forint kamatbevétel után 15 milliárd forint adófizetési kötelezettség keletkezett.
Azt nem lehet megmondani, hogy a nagyjából ötszáz cég közül hányan esnek el a kedvezménytől az egyezmény hatálybalépése után, ám az jellemző volt, hogy az ilyen típusú lehetőségeket tipikusan tengerentúli érdekeltségű cégek vették igénybe. Így az egyezmény szigorításával és a kedvezmény kivezetése miatt ezek a cégek eltűnhetnek Magyarországról - hiszen a 19 százalékos adóteher már messze nem annyira vonzó, mint a tíz százalék alatti.
Ha ezek a társaságok kivonulnak az országból, Magyarország nem nyer semmit. Hiába jelentős az adóalap-csökkentő tétel és az, amit ennek következtében megspórolnak a cégek, ha kivonulnak, azt az adót sem fizetik meg, amit eddig.
