Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt területként kezeli az ellenőrzések során a gépjármű, motorkerékpár kereskedelmét és javítását, a nagykereskedelmi szektort - különös tekintettel a gabona, dohány, vetőmag, takarmány, ruházat, lábbeli, számítógép, periféria, szoftver, valamint fa-, építőanyag-, szaniteráru kereskedelmére.
Nem alhatnak nyugodtan a biztonsági, nyomozói tevékenységet végzők, az építményüzemeltetést, pénzügyi tevékenységet, főleg vagyonkezelést végzők sem.
Az ipari ágazatban az építőipar kerül górcső alá, itt az épület, egyéb építmény, speciális szaképítés a kiemelt terület. Az agrárium nemcsak a vetőmagok szintjén kerül előtérbe: a hatóság vizsgálni fogja ugyanis az élelmiszergyártást is, főleg a gyümölcs-, zöldség-, húsfeldolgozást. Az erdőgazdálkodás, különösen a fakitermelés is a nagyító alá kerül.
Inkább látványelemként emelhető ki az ellenőrzési irányelvben a végkielégítés-adó befizetésének ellenőrzése, ez sok bevételt biztosan nem hoz majd. A vagyonosodási vizsgálatoknál az éves szintű 600-800 ellenőrzésre áll vissza a hatóság.
Ennél több jöhet be abból, hogy jövőre még nagyobb hangsúlyt fektet a hatóság a transzferárak vizsgálatára. A kapcsolt vállalkozások közti ügyleteknél a kkv-szektor felé nyitna a hatóság, vagyis jóval nagyobb merítésben gondolkodnak.
Az idén mindenképp szokatlan lesz, hiszen a vámhatósági ellenőrzések is ide lesznek sorolva. A vámszervek évente húszezer céget vizsgálnak meg, közülük hatezerrel vannak szorosabb kapcsolatban - ezek nyilván az aktívabb piaci szereplők. A vámügyek mellett a jövedéki és termékdíj beszedése és ellenőrzése is kiemelt szerepet kap.
Készülhetnek a fodrászok
A következő évek ellenőrzéseit megalapozó adatgyűjtéseknél különösen figyelnek majd a revizorok a vendéglátásra, az egyéb személyi szolgáltatásra (ide tartozik például a fodrász, kozmetikus, asztrológus), a reklám és piackutatásra és a munkaerő-piaci szolgáltatásra.
Törvényi előírás alapján 2011. évtől kezdődően az ellenőrzési irányok részét képezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámra, jövedéki adóra és környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó célkitűzései is. A vámellenőrzések során kiemelt figyelmet szentel majd a hatóság többek között az áruosztályozás jogszerűségének vizsgálatára, továbbá a textil- és ruházat, cipő- és lábbeli termékek importjának fokozott ellenőrzésére. A jövedéki ellenőrzések során elérni kívánt cél a jövedéki termékek illegális importjának és a dohánygyártmányok feketepiacának visszaszorítása, illetve a párlatok illegális forgalomba kerülésének megakadályozása.
Fókuszban a gyakran költöző cégek
Az ellenőrzésre történő kiválasztás szempontjából fokozott figyelemmel kíséri az adóhatóság azokat a működő vállalkozásokat is, ahol
•a bevallások elmaradása; összhangjának hiánya;
•gyakori székhely-, illetékesség, illetve tulajdonosváltás;
•nagy összegű adóhátralék felhalmozása jelentős értékesítés növekedés mellett;
•tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett,
•felhalmozódott veszteségek tagi kölcsönnel történő finanszírozása;
•összegében és a forgalomhoz képest jelentős eltérés az EU tagállamok által adott kontrolladatokhoz képest;
•csalás gyanús export-import ügyletek bonyolítása;
•adóminimalizálás tapasztalható; illetve
•a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán alapuló szervezett csalásban való részvétel gyanúja merül fel.
A vállalkozások megszűnése esetén pedig az adóhatóság a vállalkozási vagyont érintő ügyletek nyomon követésére fókuszál majd.
Érintik majd az ellenőrzések többek között:
•a korábban vizsgált adóelkerülők, fantomcégek tulajdonosai által alapított, új cégeket; az azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel rendelkező, egymással üzleti kapcsolatban álló vállalkozásokat;
•azon cégeket, amelyek tulajdonosainak székhelye alacsony adókulcsú (offshore) államok valamelyikében található; vagy
•azokat az adózókat, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak/álltak üzleti kapcsolatban.
2011-ben az ellenőrzés stratégiai kérdése, hogy minél előbb fellépjen a jogellenes gyakorlatot folytató adózókkal szemben. Előtérbe kerülnek az aktuális gazdasági folyamatok. Ennek megfelelően az adatok gyűjtését célzó, az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések, valamint az utólagos adóellenőrzések jelentős része is a vizsgálat elrendelésének évét, illetőleg az azt megelőző egy-három évet érinti majd.
Több lesz a helyszíni vizsgálat
Megnő a helyszíni vizsgálatok, adatgyűjtések száma a regionális adó főigazgatóságok közötti illetékességváltással érintett adózóknál, valamint a jelentős – különösen támogatások felhasználásával is megvalósuló – beruházások esetén.
Nem csökken a kiutalás előtti ellenőrzések jelentősége: a jogosulatlan visszaigénylések gyors felismerésével az ehhez kapcsolódó kiutalások megakadályozása.
A bevallások utólagos vizsgálata vonatkozásában pedig továbbra is kiemelten kezelendő a fiktív számlázás, körbeszámlázásos ügyletek és értékesítési láncok felderítése; a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait illető bevételek megrövidítésének feltárása, illetve vagyonosodási vizsgálatok a vállalkozások pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes magánszemélyek, az adócsalás gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyek, illetőleg a jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői körében.
Új feladatok
A fentiek mellett azonban új feladatként jelenik meg többek között:
•a transzferárak ellenőrzése – a multinacionális vállalkozások mellett a kis- és középvállalkozásoknál;
•a vállalkozás érdekeit tartósan szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlásának vagy értékesítésének vizsgálata;
•a reklámköltségek elszámolásának ellenőrzése a táraságoknál;
•a fordított adózás szabályainak vizsgálata az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása körében;
•a benyújtott bevallások adatai és a kontrolladatok összevetése alapján a tőzsdei ügyletek vizsgálata;
•a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó ellenőrzése;
•az illegális szerencsejáték szervezői tevékenység visszaszorítása; valamint a játékadó fokozott ellenőrzése.
