Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Márciusban kerül az Európai Parlament plenáris ülésén napirendre az uniós bankadóról szóló javaslat, amelyet a görög Anni Podimata szocialista képviselőnő fogalmazott meg. Elképzelése szerint az üzleti tranzakciók után kivetendő adó a tranzakciók értékének 0,01 és 0,05 százaléka között lenne, éves szinten pedig a kisebb kulcs alapján az európai tranzakciók után 200, a globálisak után pedig akár 650 milliárd euró bevétele is származhatna az uniónak.
A képviselőnő szerint - mint az a korábban hangoztatott, az adót támogató véleményekben megjelent - az adó azt a célt szolgálja, hogy megállíthatóak legyenek a spekulációk. Az adót minden tranzakció után meg kellene fizetni, így nem tudná azt kikerülni még a legkevésbé szabályozott pénzügyi szereplő sem. Az innovatív pénzügyi eszközök - ahogyan az adót Podimata hívja - kettős hozadékkal bírhatnak. Egy időben jelenhet meg a biztonságpolitika egy új vívmánya s járulhat hozzá a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez.
A visszhang azonban nem ennyire egységesen optimista. Annak ellenére, hogy a javaslat már átment a parlament gazdasági bizottságán, szkeptikusok szerint semmi sem lesz belőle. Ahhoz, hogy bevezethető legyen, a lehető legszélesebb bázisúvá kellene azt alakítani, ám épp ez lenne a legnagyobb gyengesége az uniós szintű szabályozásnak. Az adó jelentősen gyengítené a versenyképességet.
A svéd liberális Olle Schmidt képviselő attól tart, hogy az európai pénzügyi szektor egyszerűen más illetőséget választ, és valószínűleg egy kevésbé transzparens illetőséggel bíró helyszín mellett dönt. Képviselők ezért azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy készíttessen hatástanulmányt az adóval kapcsolatban. Arról nem is szólva, hogy nagyon komplikált volna konszenzust kialakítani, ez elengedhetetlen, hiszen adókérdésekben teljes egyetértés szükséges a tagállamok között - azok azonban különböző elképzelések alapján szedik be és költik el az adókat.
