Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Átalakításra szorul a mezőgazdasági őstermelők és egyéni vállalkozások adózása - szögezi le az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) a témában készített tanulmánya. A 2000-2009 közötti adóbevallásokat elemző tanulmány szerint az őstermelők és a mezőgazdasági egyéni vállalkozók körében a bevétel és a fizetendő adó aránya nem éri el az egy százalékot sem (Napi Gazdaság, 2011. január 20.). Az adóhatóság adatai szerint 2009-ben 131,5 ezer egyéni vállalkozó és őstermelő összesen 31,3 milliárd forint adózás előtti jövedelemből 5,2 milliárd forintot fizetett be adóként.
Az AKI kutatói több, az őstermelők adózásának átalakítását célzó javaslatot is megfogalmaztak. A minimális átalakítással járó változásra kidolgozott javaslatok között szerepel a sokféle kistermelői elszámolási kategória összevonása, ami által megszüntethető lenne az érintett kör által igénybe vehető tízféle adózási mód. Szintén kisebb változást jelentene, ha az őstermelők által igénybe vehető kedvezményes adózáshoz maximum nyolcmillió forintban határoznák meg a támogatásokkal növelt bevételi értékhatárt. Ebben az esetben még mindig a kedvezményes körbe esne az őstermelők 90 százaléka. Javítaná a hatékonyságot, ha az egyéni vállalkozókéhoz hasonló módon meg lehetne különböztetni a tevékenységüket kiegészítő, mellék- vagy főtevékenységként végző termelőket és ehhez kötnék a járulékfizetés mértékét is.
A meglévő szabályozást jelentősebben átíró javaslat hangsúlyos eleme a jogi (kistermelő, őstermelő) és elszámolási kategóriák összevonása. Itt 50 millió forintban maximálnák a felső bevételi korlátot, és ajánlják a tételes költségelszámolás vezetésének előírását, a kötelező nyugtaadást és az elkülönített számlavezetést is. A szigorúbb szabályokhoz azonban alacsonyabb adókulcs kapcsolódna.
Az eddigiektől teljesen eltérő logikán alapulna az átalányadózás bevezetése. E szerint az egyéni gazdálkodóknak a kötelező bevétel-költségnyilvántartás mellett gazdálkodási naplót kellene vezetniük és kötelező lenne a nyugta- vagy számlaadás. Az éves nyilvántartások alapján az adóhatóság állapítana meg egy átalányjövedelmet, amelyből egységes kulccsal számítanák ki az adót. A támogatásra jogosult üzemméret alatt viszont a mezőgazdaságból származó jövedelem után nem kellene sem adót, sem járulékot fizetni az adott évben.
A kiegészítő, mellék- vagy főtevékenységben végzett gazdálkodás alapján határoznák meg a járulékfizetés mértékét. Minden kategóriában kizárnák a lehetőségét, hogy az őstermelőként végezhető tevékenységeket más formában, akár egyéni vállalkozóként végezhessék.
