Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A csütörtöki Napi Gazdaság cikke
A mezőgazdasági őstermelők és egyéni vállalkozók adózása terén számos, egymásnak ellentmondó tendencia érvényesül: egyszerre van jelen az alul- és a túladóztatás mellett az adóelkerülésre ösztönző, illetve az alacsony hatékonyságú gazdálkodást tartósító szabályozási káosz - derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet tanulmányából. Az egyik legfőbb probléma, hogy a mezőgazdasági termelő fogalmát is többféleképp definiálják a jogszabályok. Jelenleg a termelők legkevesebb 10-12 adózási kategóriából választhatnak.
A gazdákra vonatkozó adórendszer nem ösztönöz sem a bevételek, sem a kiadások kimutatására, emellett csak minimális társadalombiztosítási befizetés keletkezik. Ezt támasztja alá, hogy a 2007-től megszigorított vagyonosodási vizsgálatok hatására például az egyéni vállalkozók bevallásaikban egyik évről a másikra megduplázták a kimutatott jövedelmüket, miközben bevételeik csak 12 százalékkal nőttek. A tb-befizetések elmaradása hosszabb távon komoly szociális feszültségekhez vezethet. A tanulmány szerint a gazdák jelentős, 40-60 milliárd forint támogatást kapnak a kedvezményes adórendszeren keresztül, amely az általuk igénybe vett agrár- és vidékfejlesztési, illetve egyéb támogatások harmadával-negyedével egyezik meg.
A bevallások elemzésekor megkülönböztették a kistermelőket, illetve a tételes költségelszámolást választó őstermelőket, valamint az egyéni vállalkozókat. Az egyéni gazdálkodók száma ugyan folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedben - 158,5 ezerről 131,5 ezerre -, a belső arányok azonban ez idő alatt javarészt változatlanok maradtak - 11 százalék egyéni vállalkozóra 89 százalék őstermelő jut. Utóbbi kategórián belül a kistermelők száma csökkent, míg a tételes elszámolást választóké nőtt. Utóbbi körbe tartozó gazdálkodók sok tekintetben közel azonos értéket produkálnak, mint a vállalkozók.
Csökkent az adóterhelés
Az elmúlt 10 évben az adózás előtti átlagos adóterhelés az őstermelők esetében 19,4 százalékról 16,4 százalékra csökkent, míg az egyéni vállalkozók esetében 22,2 százalékról 17,1 százalékra mérséklődött. Ha a fizetendő adót az összes bevételhez viszonyítjuk, akkor az őstermelők 0,9 százalékos átlagos adóterhelése 2009-re 0,48 százalékra csökkent, míg az egyéni vállalkozások esetében 0,9-ről 1,2 százalékra nőtt. Összességében a vizsgált körben a bevétel és a fizetendő adó aránya nem éri el az egy százalékot sem.
A kistermelők 94 százaléka 8 millió forint alatti éves bevétellel bír, a tételes költségelszámolók 54, míg az egyéni vállalkozók 66 százaléka tartozik ebbe a körbe. Ugyanakkor az őstermelők 23-28 százaléka, mintegy 33 ezer ember vallja, hogy nulla forint jövedelemből él, de ebből még fejlesztésekre is futja. E körben magas a támogatásból származó bevétel, a kutatók pedig azt feltételezik, hogy adóköteles egyéb jövedelem híján a támogatásokból élnek. Az őstermelők 54, míg az egyéni vállalkozók 43 százaléka szerint 2009-ben az éves összevont jövedelme nem érte el a minimálbérnek megfelelő összeget.
Áfacsalással 9-11 milliárd tűnhet el
Tavaly összesen 131 489 egyéni vállalkozó és őstermelő összesen 31,311 milliárd forint adózás előtti jövedelemből 5,249 milliárd forintot fizetett be adóként. Az összes adóbefizetés felét a legjobban teljesítő egyéni gazdálkodók - őstermelők és vállalkozók vegyesen - 10-15 százaléka, mintegy 12-13 ezer adózó fizeti meg.
Az őstermelők választhatják az átalányadózást is, amikor a különböző költségelszámolási módok közül választva 40-94 százalék közötti mértékű lehet a számlával nem igazolt, a törvény által elfogadott költséghányad nagysága. A tanulmány szerint 2009-ben a vélelmezett költségek áfatartalma közel 38 milliárd forint lehetett.
A magyarországi feketekereskedelem 25-30 százalékos arányát alapul véve a tanulmány szerint potenciálisan 9-11 milliárd forint lehet az áfacsalás mértéke ebben a körben csak azáltal, hogy nem kell számlával igazolni a felmerült költségeket.
