Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nagyjából 44 milliárd forinttal csökkent tavaly az illetékbevétel a 2009. évi eredményekhez képest: 133,8 helyett 89,5 milliárd forintot tett ki. A zuhanás hátterében az építőipar mélyrepülése és jogszabályváltozás egyaránt áll. A legnagyobb, egymagában 40 milliárd forint visszaesést a visszterhes ingatlanátruházási illeték bevétele mutatta: százmilliárd forintról csökkent a bevétel. A visszaesés majd felét a vállalkozások által fizetett illeték mutatta, a bevétel a felére csökkent, 40 helyett húszmilliárdot fizettek csak be. A háztartásoknál a visszaesés nagyjából harmincszázalékos volt, 62 helyett 42 milliárd forint folyt be.
Nem volt ekkora szakadás a gépjármű-átruházási illetéknél, itt kevesebb mint kétmilliárd forint volt a visszaesés, s ezt szinte teljes egészében a háztartások produkálták. A vállalkozások által befizetett járulék kétszázmillió forinttal csökkent mindössze, s a teljes összegből 4,1 milliárd forintot tett ki. Ezzel szemben a háztartások igyekeztek spórolni a gépjárművásárlásokon, s csak tízmilliárd forintot fizettek be a 2009-es 12 milliárd forinthoz képest.
Az öröklési és ajándékozási illeték esetében a jogszabályváltozás áll a bevételcsökkenés hátterében. Az öröklés első fokú rokonok között eddig is illetékmentes volt ingatlanok esetében húszmillió forint értékhatárig, nyártól azonban más vagyonok öröklése is mentes lett összeghatártól függetlenül - így például az üzletrész öröklése is. Kivételt jelentenek a házastársak, az ő öröklésük csak húszmillió forintig mentes. Az ajándékozásért eddig fizetni kellett, júliustól azonban ez is mentes lett elsőfokú rokonok között.
Az éves bevételek így valamelyest megcsappantak: öröklési illetékből 1,5 milliárd forinttal, ajándékozási illetékből pedig 1,3 milliárd forinttal folyt be kevesebb, vagyis 3,9, illetve 1,9 milliárd forint.
