Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy hollandiai székhelyű társaság több tulajdonossal rendelkezik, ezek közül a holland tulajdonosnak fizetett osztalékot nem terhelte forrásadó, a portugálnak fizetettet viszont igen. Az európai bíróság ítélete szerint ez ellentétes a római szerződés tőke szabad mozgását szabályozó passzusával, vagyis ilyen estben nem lehet forrásadót fizettetni az uniós tagállamban lévő tulajdonossal - mondta Kövesdy Attila, a Deloitte adóosztályának vezetője egy háttérbeszélgetésen. Ezt a 2007-es ügyet erősítette meg egy tavaly nyári ítélet, amely nemcsak a cégeknek, hanem adott esetben befektetési alapoknak fizetett osztalék után is megtiltja a forrásadóztatást.
Ez Magyarországon azt jelenti, hogy a 2004-en és 2005-ben hatályban lévő forrásadó esetében azok a cége, tulajdonosok, amelyek fizettek a osztalék fizetéshez kapcsolódóan forrásadót úgy, hogy magyarországi tulajdonosokat ilyen teher nem sújtotta, visszaigényelheti a megfizetett forrásadót. Valójában ez csak 2005-re igaz, hiszen a 2004-es ügyek már elévültek, 2006-tól pedig megszűnt a forrásadóztatás.
2005-ben egyébként 7,7 milliárd forintot tett a fizetett forrásadó - ennek persze csak egy része, nyilván túlnyomó része kapcsolódik uniós tagállamba irányuló kifizetésekhez.
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint elvileg élhetnek a érintettek visszaigénylési jogukkal, a jogszabály ugyanis lehetővé teszi a túlfizetett forrásadó visszaigénylését. Kérdés persze, hogy az adóhatóság mennyire fizeti ez meg automatikusan. A bíróságokat ugyanakkor már köteles figyelembe venni az új fogértelmezést.
A becslések szerint százas nagyságrendet tehet ki azoknak a cégeknek a száma, amelyek érintettek lehetnek, és megkereshetik az adóhatóságot. Azt azonban sokkal nehezebb megbecsülni, hogy hány olyan cég van, amely magyarországi tulajdonosként a külföldi leány által fizetett osztalék után forrásadót fizettek.
