Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A személyi jövedelemadózásban a legjelentősebb változás kétségkívül a szuperbruttó bevezetése lesz, erről már nyáron döntött az országgyűlés, azóta pedig az Alkotmánybíróság is alkotmányosnak minősítette. A szuperbruttó szabályai szerint alacsonyabb adókulcsokkal, de nagyobb adóalap mellett kell kiszámítani a fizetendő adót 2010-ben. Az adóalap megemelkedik a tb-törvényekben rögzített járulékkulcs mértékével, 27 százalékkal, vagyis száz forint bér után az adóalap 127 forint lesz. Ezt kompenzálandó azonban a jövedelemadó kulcsai csökkennek: a 18 százalékos 17-re, a 36 százalékos pedig 32-re. Ezzel együtt ráadásul a sávhatár is kitolódik: csak ötmillió forint felett lép be a rendszerbe a 32 százalékos kulcs.
Jövőre megszűnik a különadó is, bár csak formálisan, mert beépül az új rendszerbe: vagyis külön kezelni ugyan nem kell, de fizetni igen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkavállalók döntő többségének magasabb lesz a nettó bére, mint az idén. Ez alapvetően a sávkitolásnak köszönhető, az alacsonyabb bérek esetében, amelyek eddig is csak a kisebb kulcs szerint adóztak, az adójóváírás kismértékű változtatása teszi lehetővé az ebben a körben realizálódó jelképes adócsökkentést.
Nem változott tehát az adójóváírás alapvető szabálya. Az adókedvezmények körében azonban jelentős ritkítás lesz jövőre. A családin kívül szinte az összes kedvezmény megszűnik: így a biztosítások és a pénztári befizetések után járó, a tandíjkedvezmény és a lakáscélú hitelek törlesztőrészletéhez kapcsolódó, korábban már erősen megszigorított kedvezménynek is búcsút lehet inteni jövőre.
Szintén a jövedelemadózást módosítja a természetbeni juttatások megadóztatása, ez a módosítás már az őszi vita során született. Jövőre háromféle módon kell kezelni a juttatásokat. Maradnak az adómentesek igen szűk körben, ide tartozik például az internet-előfizetés díjának átvállalása. Maradnak a normál adózású juttatások, ezek 54 plusz 27 százalékkal adóznak. Ez a kör mindazonáltal jelentősen kibővül jövőre, ide tartozik majd a hidegétkezési utalvány vagy a különféle ajándékutalványok.
A legnépszerűbb juttatások 25 százalékkal fognak adózni jövőre. Ezt az adót a munkáltatónak kell megfizetnie a juttatás értéke után. Ha nem kíván magának 25 százalékos extra terhet, a munkáltató azt is megteheti - az előzetes felmérések szerint a döntő többség így is dönt majd -, hogy csökkenti a cafeteriakeretet az adó összegével, így de facto a munkavállaló fizeti meg a juttatások utáni adót. A 25 százalékkal adózó körbe tartozik az üdülési csekk, a képzések átvállalt díja - a minimálbér két és félszereséig, afölött a klasszikus szabályok érvényesek -, a melegétkezési utalvány, az utazási bérlet vagy az iskolakezdési támogatás.
