Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Munkatapasztalatomból egy klasszikust idézve: "a munkával mindjárt megvagyunk, csak még éppen nem álltunk neki". Október végén az országgyűlés megszavazta azt a törvényjavaslatot, amellyel az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségünknek teszünk eleget. A törvényi szabályozás 2010. január 1-jén lép hatályba. A kérdés leginkább az, hogy vajon a magyar vállalkozások felmérték-e és látják-e az áfaváltozások őket is érintő hatásait, illetve megtették-e a szükséges lépéseket.
A közösségi szintű jogharmonizáció fő célja a szolgáltatások tényleges igénybevételének helye szerinti adófizetés kialakítása. Ez elsősorban a határon átnyúló szolgáltatásoknál bír jelentőséggel - ha egy magyar vállalkozás külföldinek számláz vagy ha egy magyar vállalkozás külföldről vesz igénybe szolgáltatást. Például a Szlovákiából lízingelt céges autók esetében ezentúl magyar áfát kell majd fizetni. Az igénybevétel helye szerinti adózás a versenysemlegességet javítja, hiszen nem lesz áfakulcsbeli különbség attól függően, hogy szlovák vagy magyar lízingcég adja bérbe az autót Magyarországra. Sőt, az előző példánál az adólevonásra is a magyar szabályok lesznek irányadóak. Ugyanezen logika mentén egy magyar autószerviz számláján nem kell majd magyar áfát áthárítani, ha a szervizszolgáltatás megrendelője szlovák cég. Ez a szolgáltatás a megrendelőnél, azaz Szlovákiában lesz adóköteles.
E két egyszerű példán is látszik, hogy a jogharmonizáció akár visszaélésekre is lehetőséget adhat. Ennek megakadályozására az adóelkerülés elleni küzdelem jegyében a határon átnyúló szolgáltatásokról ezentúl összesítő nyilatkozatot kell készíteni.
A bevezetőben feltett kérdés két szempontból is fontos. Egyrészt eleget kell tenni az adminisztrációt érintő alapvető változtatásoknak. A tapasztalatok szerint legtöbb esetben ez sikeresen megvalósítható: a vállalkozások az új típusú bevallásokat le tudják tölteni, a szükséges adatokat menet közben ki tudják gyűjteni. Összességében több-kevesebb munkával, akár komolyabb külsős segítség nélkül is meg lehet felelni az új követelményeknek. Jelentősebb jogszabályi változások alkalmával az átmeneti időszakban az adóhatóság is segítőkész: tájékoztatókat tesz közzé és alkalmanként póthatáridőket szab. Az adminisztrációs váltásnak minden vállalkozás köteles eleget tenni, nincs is reális választási lehetőség e tekintetben.
A másik fontos szempont a jogszabályváltozásban rejlő lehetőségek kiaknázása. Ez az adminisztratív megfelelésen túli, érdemi feladat az adózók számára. Itt már van a vállalkozásoknak választási lehetőségük. A szerződéses viszonyok újragondolásával, pontosításával, esetleg módosításával a korábbi szabályok javíthatók, a hátrányos áfaterhelés mérsékelhető. Ennek a feladatnak tehát lehet érdemi adóhatása, ezért a felkészülést sokan már a korai jogalkotási szakaszban megkezdték. Akik még nem foglalkoztak a jövő évi változásokkal, az új jogszabály hatályba lépéséig még hátralevő bő egy hónapban mindezt megtehetik. Azaz, ha a munka még nincs is kész, most épp ideje lesz nekiállni.
