Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek ítélte a szuperbruttót az Alkotmánybíróság (AB) tegnapi nyilvános határozathozatalán. A döntés értelmében teljesen szabályos és elfogadható, hogy jövőre egy adóalap-korrekciós tételt iktat a rendszerbe a törvény, ennek révén pedig a bér 127 százaléka után kell személyi jövedelemadót fizetni. Az adóalap-emelést a jogszabály a kulcsok csökkentésével és a sáv kitolásával, valamint az adójóváírás korlátjának szélesítésével kompenzálja.
Az AB-hoz több indítvány is érkezett a szuperbruttóval kapcsolatban, ezeket összevonva kezelte a testület. Az indítványozók több elemet is vitattak a szuperbruttóval kapcsolatban. Egyrészt véleményük szerint az, hogy a munkáltató által megfizetett járulékok után is meg kell fizetni az adót, azt jelenti, hogy a járulékok az összevont jövedelem részei. Márpedig ez az összeg semmilyen formában nem lehet a munkavállalók jövedelme, így arra a jövedelemadót sem lehet felszámítani.
Az AB azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény szerint nem tartozik az összevont jövedelembe a kérdéses összeg, az csak egy adóalapot korrigáló tétel. Arról nem is beszélve, hogy az szorosan véve nem is a munkáltató által megfizetett járulékok összege, hanem egy tényezővel - a tb-törvényben meghatározott járulékok mértékével - egyezik meg. A kettő pedig adott esetben el is térhet egymástól.
Ahhoz joga van a törvény megalkotójának, hogy adókat és adókulcsokat találjon ki, ezzel kapcsolatban az AB-nak nem lehet kifogása. A testület döntése csak arra terjedhet ki, hogy a kivetett adó milyen kapcsolatban áll a jövedelmi viszonyokkal. Ezt az elvet már több olyan határozatban is egyértelművé tette az AB, amelyben azt vizsgálta, összhangban van-e az adott rendelkezés a közteherviselés elvével.
Azt ugyanakkor leszögezte a testület, hogy a kormány által megalkotott jogszabály szövege kicsit bonyolultabb és nehézkesebb az ideálisnál. Azt a puszta tényt, hogy az összevont adóalapot egy adott tétellel kiegészítik, sokkal egyszerűbben is meg lehetett volna fogalmazni, így elejét vehették volna a félreértéseknek is, elvégre a társaságiadó-rendszer is ismeri az adóalapot korrigáló tételeket.
Az indítványok között szerepelt az a kifogás is, amely aggályosnak tartotta egy járulék kulcsához kötni a korrekciós tételt. Hiszen ha év közben esetleg emelkedne a járulék kulcsa, akkor fennállna annak a lehetősége, hogy visszamenőleg meg kellene fizetni a jövedelemadót az emelt szint után is. Ez azért következhet be, mert a szuperbruttóhoz kapcsolódó járulékkulcsot a december 31-i állapot szerint kell figyelembe venni.
Ezzel kapcsolatban azonban azt a véleményt fogalmazta meg az AB, hogy a kockázat ugyan fennáll, de ezt önmagában még nem lehet alkotmányellenesnek nevezni. Ha év közben esetleg emelkedne a járulék kulcsa, azt egy korábbi AB-határozat értelmében nem lehetne visszamenőlegesen érvényesíteni. Ha ez megtörténne, azt a passzust lehetne alkotmányossági szempontból vizsgálni, azt azonban nem, hogy ilyen hibát elkövethet a törvényhozás. Ha pedig azt feltételezzük, hogy a járulék nem emelkedni, hanem csökkenni fog, abban az esetben - mivel ez kedvező változás - szabályszerű a visszamenőleges hatály.
