Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hétfőn megszavazta az országgyűlés az egyéni cégről és a hosszú távú megtakarításokról szóló törvényt, ami lényegében egy komplett adómódosító salátának felel meg. A csomag egyik legfontosabb eleme a hosszú távú megtakarítások kedvező adózás alá vonása: ezek szerint a hároméves megtakarítás tíz-, az ötéves pedig nullaszázalékos kulccsal adózik. Ezzel együtt eredetileg megszüntette volna a kormány a nyugdíj-előtakarékossági számlákat is, ám végül a gazdasági bizottság által benyújtott módosító indítvány meghagyta a nyeszt a rendszerben, ami így párhuzamosan fut majd a kedvezményes adózású megtakarítási lehetőségekkel.
A recesszió miatt megváltozott gazdasági helyzetre reagál a fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatos módosítás. Az idén nem kell megfelelniük a vállalkozásoknak a kedvezmény fejében vállalt kötelezettségeknek, így különösen a megvalósított létszámnövekménynek és árbevétel-növekménynek. Így ha az idén nem veszik igénybe a kedvezményt, összességében nem esnek el a jogosultságtól. Emellett könnyítést jelent az is, hogy a kedvezményt már közepes vállalkozások is igénybe vehetik.
A megszavazott módosítók egyike olyan problémát kezel, amelyet a nyáron elfogadott adótörvények generáltak. A nyári elképzelések szerint a béreket jövőre nem a minimálbérhez, hanem egyfajta elvárható, az adott tevékenységre jellemző jövedelemhez kell igazítani. Eredetileg a jogszabályban benne volt az is, hogy az Állami Foglalkoztatási Hivatal által összeállított, országos bérfizetési lista alapján kell megállapítani az elvárható jövedelmet, ám a szavazás előtt ez a passzus kikerült a szövegből. Valószínűleg egy rendeleten vagy állásfoglaláson keresztül mégiscsak az ÁFSZ listája lesz a mérvadó, ám ilyen állásfoglalás még nem jelent meg.
A érintett módosító javaslat ezt nem is kezeli, mindössze a vállalkozásoknál személyesen közreműködők és az egyéni vállalkozók díjazását határozza meg. Ezek szerint ezeket a kifizetéseket a szokásos piaci ár meghatározásának elvéhez kell igazítani, vagyis úgy kell tekintetni a cég és a személyes közreműködő viszonyát, mintha független felek lennének. Ennek következtében a díjazás is a piaci viszonyoknak kell megfeleljen, azaz összhangban kell lennie azzal a munkadíjjal, amely egy azonos végzettségű és tapasztalatú munkavállalót megillet. Erről feljegyzést is kell készítenie a vállalkozásnak, és a figyelembe vett szempontokról és körülményekről szóló dokumentumot öt éven át meg kell őriznie.
Szintén módosító javaslattal finomította a gazdasági bizottság az iparűzési adóval kapcsolatos önkormányzati jogosítványokat. Az új verzió egyértelművé teszi, hogy az iparűzési adót érintő könnyítésekről, méltányosságokról az önkormányzatok jogosultak dönteni, annak ellenére, hogy az adót jövőre már az APEH szedi be. Az eredeti javaslatban az szerepel, hogy az APEH engedélyezi az ilyen típusú kérelmeket, a végleges szöveg ezzel szemben azt rögzíti: az adóhatóságnak lényegében csak adminisztratív feladatai lesznek az ilyen ügyekben.
