Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Finomabbra hangolta a kormány az áfatörvény tervezett módosítását, ami az uniós szabályokkal összhangban jövőre - több átmenet mellett - átalakítaná a szolgáltatások adózását. Az erről szóló törvényjavaslatot a múlt héten nyújtották be a parlamentnek. A változás lényege az, hogy a külföldre nyújtott szolgáltatásoknál a termékértékesítéshez hasonlóan főszabályként két áfaalany egymás között nettó összegű számlát állít ki, az áfát pedig a vevő számítja fel és vonja le. Ennek oka, hogy az áfafizetés helye megváltozik: míg eddig alapvetően a szolgáltatás nyújtójának székhelye határozta meg ezt, jövőre - néhány kivételtől eltekintve - a szolgáltatás igénybevevőjének székhelye vagy adott telephelye lesz a mérvadó.
Az első verziót még a nyáron kidolgozta a Pénzügyminisztérium, most pedig csak kisebb, jellemzően adminisztratív és technikai jellegű változtatásokat eszközölt a tárca. Ilyen változás például, hogy a fordított adózás melletti ingatlan-adásvétel esetében ha az eladó nem állít ki számlát az ügyletről, akkor a vevő számla nélkül is érvényesítheti az áfalevonási jogát. Eredetileg az lett volna az elképzelés, hogy az eladó helyett a vevő is ki tudjon állítani számlát, ám ez túlzott nehézséget jelentett volna.
A javaslat egy másik könnyítést is tartalmaz az ingatlanos ügyleteknél. Néhány évvel ezelőtt az áfatörvény úgy módosult, hogy az ingatlanok eladásakor megengedte az áfás és az áfamentes értékesítést egyaránt - azzal, hogy a társaságnak el kellett döntenie, melyik verziót választja, vagyis egységesen kellett kezelnie a választást.
Jövőre a tervek szerint annyiban enyhülne a szabályozás, hogy az eladó különválaszthatná a lakóingatlanok és nem lakóingatlanok eladásának áfabeli besorolását. Praktikusan: ha lakóingatlant ad el, azt megteheti mentesen, ha viszont üzlethelyiséget vagy raktárt, akkor arra felszámíthatja az áfát. Ezt jelenleg csak a bérbeadásnál engedi meg a törvény.
Fontos változás lesz a cégek életében az összesítő nyilatkozatok elkészítése. Ezt negyedévente - nagyobb forgalom mellett havonta - kell elkészíteniük, s benne az összes közösségi szolgáltatásnyújtást és -igénybevételt fel kell majd tüntetniük. Valószínűleg nem kell nyilatkozatot készíteniük a pénzintézeteknek - hiszen alapesetben adómentes besorolásba esik minden pénzügyi szolgáltatás. Abban az esetben ugyanakkor, ha egy magyarországi bank nem pénzügyi szolgáltatást nyújt vagy vesz igénybe - utóbbira tipikus példa az anyavállalattól kapott szolgáltatások, mint a marketing vagy egyéb ügylet -, el kell készíteniük a nyilatkozatot.
