Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kevesebb mint egy hét múlva lép hatályba az a rendelkezés, amely lényegében adókötelessé teszi a családi pótlékot. Még a tavasszal elfogadott adómódosítók között szerepelt az a változtatás, amelynek révén adóterhet nem viselő járandóság lesz a családi pótlékból. Vagyis az továbbra is adómentes marad, ám az összevont adóalap része lesz. Ez azt jelenti, hogy ha változatlan összegű marad is a havi jövedelem, hamarabb éri el az adóköteles sávot, illetve a jövedelemadó felső kulcsát.
Ez az átalakítás havonta egy háromgyerekes család esetében legfeljebb 17-18 ezer forinttal emeli meg a fizetendő adót - feltéve, hogy olyan magas a család jövedelme, hogy a családi pótlék beszámításával 36 százalékos jövedelemadót kell fizetni a megemelkedett összevont jövedelem után. A pótlék összegét a két szülő fele-fele arányban kell hogy beszámítsa az összevont adóalapba.
Ezt a rendelkezést támadta meg az Alkotmánybíróság előtt a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE). A családi pótlékot az egyik szülő kapja meg, ugyanakkor az adóalapba mindkettejüknek be kell számítaniuk. Vagyis az egyik szülőnek lényegében egy olyan összeg után kell adóznia, ami nem számít a jövedelmének. Ez az MKOE közleménye szerint alapvetően ellentétes az alkotmánnyal, ráadásul nem egyeztethető össze a hatályos jogszabályokkal sem, hiszen Magyarországon nincs családi adózás.
Mindazonáltal az egyelőre bizonyos, hogy a következő hónap bérmegállapításánál figyelembe kell majd venni a családi pótlék beszámítását.
Nem ez az egyetlen, tavasszal és nyáron elfogadott adómódosító, amelyet egy szervezet megtámadott az Alkotmánybíróságon. Az adatvédelmi biztos a szuperbruttó rendszerét, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) pedig az iparűzési adó beszedésének átalakítását tartja alkotmányellenesnek.
A szuperbruttóval kapcsolatban ugyanaz a kifogása Szabó Máténak, mint a családi pótlék integrálásával a MKOE-nek, vagyis végeredményben olyan összegeket adóztatnának meg, amelyek nem is minősülnek ténylegesen jövedelemnek. A szuperbruttó esetében a személyi jövedelemadó alapja a teljes bérteher lesz, vagyis a társadalombiztosítási járulékokkal növelt összeg. Márpedig - szól a biztos érvelése - a járulékok összege semmilyen formában nem tekinthető jövedelemnek.
Az iparűzési adóval kapcsolatban más a helyzet. A TÖOSZ szerint sérülne az önkormányzatiság elve, ha a törvény az adóhatóságra testálná a helyi iparűzési adó beszedését. Az adóbeszedés ugyanis lényegében az iparűzési adóról szól - nagyságrendileg 500 milliárd forintot tesz ki, szemben a többi, összesen hozzávetőleg százmilliárd forintos bevétellel. A kormány azzal érvel ezzel kapcsolatban, hogy a beszedés sokkal hatékonyabbá válna, ráadásul kevesebbe is kerülne a rendszer fenntartása.
