Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Néhány hét alatt mindegyik állam, amelyik szerepelt az OECD úgynevezett nem együttműködő országokat tartalmazó listáján, bejelentette: enyhíteni fog korábbi adatszolgáltatási szabályain. Három állam, Andorra, Monaco és Liechtenstein volt kénytelen engedményeket tenni a nemzetközi szervezetnek: március első két hetében mindhárom állam hajlandó volt beleegyezni abba, hogy bizonyos keretek között a hatóságok betekinthessenek az adózók adataiba.
Az persze eltérő, hogy melyik állam milyen körülmények között ereszti az információk közelébe az érdeklődőket - egyaránt szó van banki adatokról és egyéb, az adózással összefüggő információkról. Korábban a három állam akkor sem szolgáltatott adatokat a hatóságoknak, ha adóelkerülés vagy adócsalás gyanúja merült fel.
A fejlett államok mindig is próbáltak nyomást gyakorolni az adóparadicsomi körülményeket teremtő országokra, ez mostanra erősödött fel annyira, hogy lépések is történtek - mondta Mlinárik Tamás, a KPMG adótanácsadási igazgató. Az okok között első helyen szerepel a gazdasági válság okozta recesszió, hiszen minden ország körömszakadtáig ragaszkodik a bevételeihez. Különösen kiélezett a helyzet például Németország és a környező adóparadicsomok, különösen Luxemburg és Liechtenstein között. Berlin még Svájcot is szerette volna felvetetni az OECD listájára - az alpesi ország végül ígéretet tett arra, hogy áprilisra kidolgozza a standardok betartását célzó szabályozást.
Amellett, hogy általánosan minden ország igyekszik megfogni a bevételeit, az Egyesült Államok is síkraszállt az adóparadicsomok korábbi gyakorlata ellen. Ezeket a fellépéseket pedig csak tetézték a kirobbanó botrányok az elmúlt években - elég csak a Deutsche Post vezérigazgatóját említeni, akiről kiderült, hogy Liechtensteinbe menekítette adózatlan vagyonát.
Az adóparadicsomokat persze nem az egyes államok nemtetszése indította arra, hogy valamelyest enyhítsenek az információnyújtás szabályain. A további kemény ellenállás ugyanis könnyen visszájára fordulhatott volna. Akár a teljesen szabályos és törvényes ügyleteket is veszélyeztethette volna az ellenállás - mondta Kövesdy Attila, a Deloitte adópartnere, hozzátéve: ha rossz hírbe kerülnek az országok és a megbízható ügyfelek körében elindul az elvándorlás, az komoly következményekkel jár.
Az is óvatosságra intheti ezeket az országokat, hogy ma már nincs olyan éles különbség az adóparadicsomok és a kedvezményeket nyújtó, alacsony kulcsú államok között. Ciprus például uniós tagállamként pontosan szabályozott, ellenőrizhető és átlátható környezetet biztosít, tízszázalékos adókulccsal - hozta fel példaként a szigetországot Mlinárik. Érdemes megfontolni, hogy tízszázalékos "felár" mellett inkább patyolattiszta környezetben működjön a cég, semmint egy megbélyegzett, adóparadicsomban évi ötszáz vagy ezer dollár adóteher mellett - tette hozzá.
Összességében nem valószínű, hogy gyökeresen megváltozik a helyzet, mindig lesznek államok, amelyek nagyon alacsony kulcsaikkal és extra diszkrécióval csábítják magukhoz az ügyfeleket. Egyrészt az OECD-tagországok között és az unión belül is vannak államok, amelyek ragaszkodnak az alacsony adókulcsaikhoz és a szigorúan kezelt adatszolgáltatáshoz. Ausztria például a lehető legszigorúbban kezeli a banktitok kiadását, adatokhoz csak jogerős bírósági végzéssel lehet hozzájutni. Másrészt az információk átadása nem automatikus, azt csak egyedi esetekben szolgáltatják az államok. Azt pedig legalábbis nehéz megtippelnie egy hatóságnak, hogy az általa ellenőrzött adózó vajon melyik országban kezeli a vagyonát.
Arról nem is szólva, hogy az igazán szofisztikált vagyonmenekítőket, akik akár több offshore cégen is átfolyatják jövedelmeiket, sem eddig, sem a továbbiakban nem fogják egykönnyen utolérni a hatóságok. Valószínűleg annyi lesz a változás, hogy az OECD a nem együttműködő országok listája helyett a nem annyira együttműködő országok listáját állítja majd össze.
