Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Voltak országok, amelyek megengedhették maguknak, hogy a hiány terhére tegyenek válságkezelő intézkedéseket, voltak olyanok, amelyek jelentős tartalékokkal rendelkeztek, és voltak olyanok, mint Magyarország, ahol a kiadásokat kellett a bevételekhez igazítani - kezdte Keller László, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén.
A kormány szerkezetei átalakításokat javasolt, jelentősen csökkentette az államháztartás kiadásait, a vállalkozásokat segítő intézkedéseket hozott. Az adórendszer átalakításának keretében jelentősen csökkenhet a munkát terhelő adók és járulékok mértéke, ami emelheti a foglalkoztatást, a lakossági fogyasztás bővítése révén pedig mérséklődhet az adózatlanul maradt jövedelmek mértéke. "Tisztában vagyok azzal, hogy az adócsomagot tekintve túl nagy elismerésre nem számíthatunk" - mondta Keller, hozzátéve, hogy felelősségteljesen ennél többet nem lehet javasolni.
A törvényjavaslat egészen másról szól, mint amiről Keller László beszélt, kezdte a munkavállalói oldal képviselője. Igen, válság van, ezt kezelni kell, azonban volt rá remény, hogy a válságkezelés mellett egy fenntartható struktúrát alakítson ki az ország. Ezt nem láttuk viszont a kormány javaslataiban. Az adócsomag semmi másról nem szól, mint a jövedelmek átcsoportosításáról a munkavállalók hátrányára és munkaadók hasznára, a kis jövedelműek hátrányára és a magasabb jövedelműek hasznára.
Az adómentes juttatások megadóztatását az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége nem fogadja el - mondta Borsik János, a szövetség elnöke. A másik dolog a hosszú távú megtakarítások kérdése, amivel komolyabb problémája van a szakszervezeti oldalnak. Az öngondoskodást megtámadta a kormány, és itt nemcsak a pénztárakra és pénztártagokra, hanem a társadalom egészére gyakorolt negatív hatásokra is gondolni kell. Borsik leszögezte: maradjon meg a magánszemélyeket terhelő különadó, mert ezt tudomásul kell venni, mint társadalmi szolidaritás elemét. Emellett elhangzott ismét, hogy a járulékokat nem kellene csökkenteni, mert annak egyetlen eredménye az lesz, hogy a multik kiviszik profitként az ebből származó pluszbevételt.
A szakszervezetek hozzászólásai szerint egyáltalán nem segíti a foglalkoztatás bővítését az adójavaslat. Ebbe tartozik bele az is, hogy a társasági adóalapot csökkentő tételek közül kiveszik a munkahelyteremtést támogató elemeket. Annak ellenére, hogy ezek egyáltalán nem tartoznak a népszerű adóalap-korrekciós tételek köz, a szakszervezetek nem hiszik el, hogy ezek valóban feleslegesek. Annál is inkább, mert most a recesszió idején lehet, hogy igénybe vennék ezeket a lehetőségeket a cégek.
A munkaadói oldal egyetlen elemet sem talál elfogadhatónak a Reformszövetség javaslataiból. Nagyon fontos cél volt a foglalkoztatáshoz kapcsolódó terhek csökkentése. Az öt százalékpontos járulékcsökkentést nem lehet elvitatni, de összességében jottányit sem javult a helyzet, mert a többi intézkedés ezt kioltja.
A munkaadói oldal szerint ráadásul százmilliárd forintos adóteher-növekedést is tartalmaz a csomag. A kormányzatnál abból indulnak ki, hogy a megadóztatandó juttatásokat bruttó kiadás alapján számítják ki, de ez az állítás nem helyes. Valahol középúton lesz a megoldás, vagyis a munkaadók is vállalnak pluszterhet, hiszen a kollektív szerződések, megállapodások, szociális érzékenység is abba az irányba viszik a munkaadókat, hogy részt vállaljanak. Ha az adómentes juttatások adóterhe fele-fele arányban oszlik el a felek között, az százmilliárd forint pluszterhet jelent.
Az oldal megemlítette a tehernövelő elemek között a rehabilitációs járulék háromszorosára emelését is, és azt is, hogy az iparűzési adót már nem lehet majd levonni a társasági adóalapból. Arról nem is szólva, hogy a bürokrácia nemhogy csökkenni nem fog, de még emelkedik is. Az szja adóelőlegeket visszamenőleg csökkenteni kell a sávhatár kitolás miatt, a járulékcsökkentés differenciált bevezetése és a természetbeni juttatások felerészbeni adóztatása is extra nyilvántartásra kényszeríti a vállalkozásokat. A javaslat egyetlen eleme sem segít, hogy enyhítse a válság hatásait.
