Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország hátrányaihoz tartozik, hogy míg a magyar potenciális növekedés két százalék, addig a többi környező államban egy négy százalék körül alakul. Emellett az államadósság mértéke is igen magas, a 73 százalékos GDP arányos adóssághoz képest a másik kiugró adósságú állam, Lengyelország a maga 45 százalékos arányával. Ennek köszönhetően persze a magyarországi kamatfelárak is jóval magasabb, mint a többi, visegrádi országé. Ezt egészíti ki az államháztartási hiányt produkáló politika 2000 óta - sorolta Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének ülésén.
Nem sok minden történt
Az IMF-hitellel, a kiigazítással sok változás nem történt október óta, mindössze annyi prognosztizálható, hogy a 2018-ig tartó államadósság alakulása GDP arányosan nem megy 100 százalék fölé, hanem megmarad 80 százalék alatt marad. Van persze arra is lehetőség, hogy az adósság negyven százalék körüli szintre menjen - mondta Hamecz azzal, hogy két extrém és egy elvi szinten megvalósítható modellt vázolt.
Ennek egyik verziója négy százalékkal csökkenteni a költségvetési kiadásokat, úgy, hogy a gazdasági növekedéssel nem foglalkozunk. A másik verzió, ha az államháztartás kiadásait figyelmen kívül hagyva a gazdasági növekedést kell pörgetni, akkor tíz éven át kilenc százalékos növekedést kell produkálni. Ha visszaállítjuk a gazdasági növekedés szintjét négy százalékot, tartjuk az elsődleges egyenleget és hiteles marad az ország, már fenntartható pályát jelentene.
A probléma struktúrája tehát a következő: további költségvetési kiigazításra van szükség, emelni kell a potenciális növekedési szintet - itt már a négy százalék sem lesz egyszerű - és kellenek hiteles gazdasági szereplők. Utóbbi azonban igen nehéz lesz, mert Hamecz szerint az egész országban nincs hiteles szereplő.
Euróbevezetés 2017-ben?
Heim Péter, a Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint változatlan állapotok mellett 15 százalékra megy fel a reálkamat, és húsz év múlva a GDP 1500 szorosa lenne az államadósság ami persze nonszensz, hiszen 120 százalék felett csődbe jutunk. Először az elsődleges egyenleget kellene leszorítani, négy százalékpont körül szintre kellene csökkenteni, 2014-ben 60 százalék alá kellene vinni az adósságszintet és 2017-re be lehetne érni az eurózónába. Azt azért nem lehet elfelejteni, hogy pillanatnyilag semmilyen esély nincs arra, hogy az adósságszint tartósan csökkenni kezdjen, vagyis 2010-ig esély sincs semmiféle tartós változásra e tekintetben.
Emellett valamit kezdeni kell a kínálati oldallal - mondta Heim. Tény, hogy vissza kell hozni a munka világába egymillió embert, de ez nagyon nehéz lesz. Meg kell nehezíteni azt, hogy az emberek járadékosokká váljanak és megkönnyíteni a munkába állást. Csökkenteni kell az adóéket, ami az átlagbér szintjén 55 százalékon van, szemben Csehországgal, ahol ez csak 43 százalék. A baj az, hogy jóllehet a csökkentésre vonatkozó elképzelés jó, de valójában semmit sem ér, csak növekedik összességében a lemaradás.
Az ártámogatást sem lehet fenntartani - tette hozzá. Sem a BKV, sem a gázszolgáltatás esetében nem lehet látni a hatékonyságjavulást jelenleg. Meg kell szüntetni a gyógyszerkassza 350 milliárdos hiányát, csak a közgyógyellátásban lehet ártámogatást nyújtani. Azt is be kell látni, hogy gázártámogatásra nincs forrás. Frontális támadást kell indítani a rosszul működő rendszerek ellen.
Multik helyett a kkv-k felé kell nyitni
A multik helyett a kkv-szektor felé kellene nyitnia a magyar gazdaságnak, hiszen sem a világgazdasági helyzet, sem a már jelen lévő nagy arányú tőke sem teszi egyszerűvé a multinacionális tőke bevonását. A foglalkoztatás bővítését is ebben a körben kell megvalósítani - az állami nagyberuházásokat le kellene állítani és a felszabaduló forrásokat kellene másra használni.
A kiadások oldalán 1800 milliárd forintos csökkentést kell végrehajtani, az adóoldalon legalább 1300 milliárdos faragás kellene Heim szerint. Persze ez nem könnyű, főleg, mivel promtp válságkezelő intézkedéseket is kell foganatosítani, a bankrendszernek folyamatos forrást kell nyújtani és e kell állítani a forint gyengülését.
A betegség fő oka
A betegség legfőbb oka, hogy Magyarországon egy konfrontatív, harcokat követő magatartás jellemzi - kezdte előadását Vértes András, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója. Az egész világ ezzel a problémával küzd szögezte le, mutatva arra, hogy az USA és több unós állam is növekvő államadóssággal küzd. Nem ez most a kérdés, hanem az, hogy hogyan kezelik a hatásokat. Globális válasz kell - persze magyar is. Nyilván mind a hitelesség, mind a gazdasági potenciál emelése esetében kell változtatás. A mikroszféra annyira nem rossz Magyarországon, inkább makroproblémák vannak. Ilyen például a túlzott politizáltság, a finoman szólva megszelídült a reformok iránti elkötelezettség. Kevés ország van, ahol a közgazdászok azon gondolkodnak, hogyan megy csődbe egy ország, ez azért nem teljesen normális, nem így kellene tárgyalni - mondta.
„Nem kell beijedni attól, hogy ezt csak 15 év alatt fogjuk rendbe tenni, mindenki ennyi idő alatt fogja" - mondta Vértes kiemelve, hogy az egész világ fenntarthatatlan pályán van, de valamilyen kiigazítás el fog indulni. A gyógymód Vértes szerint az, hogy sokkal világosabb fiskális és monetáris politikára van szükség mindenek előtt. A korábban elmondottakhoz képest az országnak azonnal be kellene lépnie az ERM II-be, és mihamarabb el kellene érni az eurócsatlakozást is.
Szerkezeti reformok képezik az igazán nehéz részét a dolognak, ma azonban elég irreális a 2000 milliárdos kiigazítás. Lehet szűkíteni az állami kiadásokat, de azért a gyógyszertámogatások kvázi nullázása nem lehet megoldás. Emellett az is irreális, hogy egymillió embert be lehetne vonni a munkaerő-piacra, hiszen ezeknek az embereknek jelentős része ma feketén dolgozik. Az sem valósítható meg könnyen, hogy több százmilliárd forinttal csökkenjen az állami kiadások azonnal - ezzel egyébként a Reformszövetség javaslatára utalt, a szövetség három év alatt 600 milliárd forinttal csökkentené az államháztartás kiadásait.
