Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A napisajtót követve számos közszereplő ajkáról elhangzik a már-már közhellyé alacsonyodott szándék: fehérítsük a gazdaságot, mert így több bevételhez jut a költségvetés és a terheket nem csak egy relatíve szűk kör viseli. Ezek a törekvések már a gazdasági recesszió előtt felerősödtek, a jelenlegi feszült és instabil gazdasági helyzetben pedig már-már kötelezőnek tekinti minden elemző az élőmunkára rakódó terhek csökkentését és ezáltal az adózói kör bővítését.
A háztartásokkal kapcsolatos szolgáltatások területén - ahol a megbízó, tehát az alkalmi munkaadó, valamint az alkalmi munkavállaló is jellemzően egy-egy magánszemély - a nem bejelentett, illetve számla nélküli szolgáltatások gyakorlatilag természetesnek tekinthetők. Gondoljuk csak végig: a címben szereplő mondat elhangzott-e már valaha is? Talán még mosolygunk is, ha elképzeljük ezt a helyzetet.
Érdemes áttekinteni, mit "kínál" a jelenlegi hazai jogszabályi környezet a háztartáshoz kapcsolódó szolgáltatások terén. Alapjában véve a jó öreg kék könyv és a hozzá kapcsolódó közteherjegyek használatával rögzíthető az alkalmi munkavállalás, biztosítva ezzel a legális jogviszonyt, társadalombiztosítási jogviszonnyal az alkalmi munkavállalónak, továbbá adókedvezményt nyújtva az alkalmi munkaadónak. A rendszer azonban nem működik hatékonyan, visszaélésekre ad lehetőséget, nem csak alkalmi munkavállalásra használják és a hozzá kapcsolódó adminisztráció is körülményessé teszi. Elég csak a legendás, hőre eltűnő tinta történetére gondolni. Hiába, a magyar ember leleményességével soha nem volt probléma.
Ez évtől a magánszemélyek adókedvezményt vehetnek igénybe - éves szinten százezer forintban maximálva - bizonyos, háztartásokhoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele esetén. Ide tartoznak többek között a gyermekfelügyelet, a háztartásvezetés, illetve a lakás felújításával, korszerűsítésével kapcsolatos szolgáltatások. A jogalkotó célja egyértelmű: az említett szolgáltatást igénybe vevőket számlakérésre ösztönözze, ezzel is fehérítve ezen jogviszonyokat. A probléma azonban az, hogy a százezer forintban maximált adókedvezményből pénzt csak egyéves csúszással lát az adott magánszemély. A legnagyobb kritika pedig talán az lehet, hogy éves szinten 3,4 millió forint feletti jövedelem esetén csak korlátozottan, 3,9 millió forint felett pedig egyáltalán nem vehető igénybe a kedvezmény. Ez azt jelenti, hogy bejelentett munkaviszony esetén körülbelül nettó havi 170 ezer forintot meghaladó jövedelem fölött már nem vehető igénybe a kedvezmény. Mit is jelent ez? Akinek esetleg futja arra, hogy bejárónőt, bébiszittert alkalmazzon, az már nem is tudja igénybe venni a kedvezményeket. Havi 170 ezer forintból aligha marad a munkavállalónak pénze arra, hogy ezen szolgáltatásokat igénybe vegye. Ha pedig mégis? Akkor a jogalkotó azokat támogatja, akik alacsony bejelentett jövedelemmel rendelkeznek, de valahogy mégis jól élnek.
Figyelembe véve ezen gyakorlati problémákat, az alkalmi foglalkoztatás háttérjogszabályának átdolgozását tervezi a kormányzat, ami valószínűleg a kék könyv pályafutásának végét jelenti. A feladat tehát adott: a jelenlegi, költségvetési többletbevételt gyakorlatilag nem eredményező rendszert fel kell váltani egy olyan egyszerű, átlátható szabályozással, ami a háztartási szolgáltatás igénybevevőjét és nyújtóját is ösztönzi a legális jogviszonyra. A jelenlegi helyzetben természetesen a költségvetési bevételek védelme is fontos, tehát egy új rendszernél alapkövetelmény, hogy ezen bevételi források ne sérüljenek. Ez elsőre kihívásnak is hangozhat, de ha a jelenlegi bevételi szint a nullához közelít, akkor már nem is biztos, hogy lehetetlen feladat. A válasz nyár elejére várható.
