BUX 138853.98 -0,32 %
OTP 45300 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Kézikönyv alapján bírságol az APEH

2009. február 24. kedd, 23:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A bírságkiszabások szabályozásában nem változott, hogy a bírságok a megállapított adóhiány ötven százalékát teszik ki. Az is változatlan, hogy ettől a mértéktől el lehet térni, fölfelé és lefelé egyaránt. Csökkenteni akkor lehet az ötvenszázalékos bírságolási mértéket, ha egyértelmű, hogy a hiba oka egyszerű figyelmetlenség vagy - különösen egy törvénymódosítás után - a jogszabályok nem elégséges ismerete, főleg a kis cégeknél.
A kézikönyv szerint eleve finomabban kell bánni a mikrovállalkozásokkal, ahol nem válnak el élesen a cégvezetési és egyéb feladatok vagy ahol például nincs saját könyvelő. Az ilyen esetekben akár teljes mértékben el lehet tekinteni a bírság kiszabásától. A kézikönyv megjelenése előtt ezek az esetek nem voltak egzakt módon megállapítva, lényegében csak a szokásjog vezérelte a revizorokat. Persze nem mindig ennyire nyájas az adóhatóság. A kézikönyv szerint azokban az esetekben, amelyeknél nyilvánvaló, hogy a szabálytalanság egyértelműen adókikerülési célt szolgált, súlyosabb szankció is alkalmazható. Ráadásul ennek mértéke is differenciált, attól függően, hogy milyen típusú a szabálytalanság. Vannak az adótörvényekben olyan taxatíve felsorolt szabálytalanságok, amelyeknél az adóbírság nem lehet kisebb, mint az adóhiány 75 vagy akár száz százaléka. Ezek a nem tisztázott eredetű áruk forgalmazására és a feketefoglalkoztatásra vonatkoznak. A nem tisztázott eredetű áruk kereskedelme az idén februártól kapott erőteljes hangsúlyt az adózás rendjéről szóló törvényben. Az új rendelkezés szerint ha egy kereskedő nem tudja bizonyítani árujának eredetét, az adóbírság az adóhiány 75 százaléka, a mulasztási bírság pedig az áru értékének negyven százaléka, ráadásul nemcsak hogy a adóbírság mértéke nem csökkenthető, a mulasztási bírság sem lehet kevesebb negyven százaléknál. Ehhez képest a számlanyújtás elmulasztása csak húszszázalékos mulasztási bírság kiszabásával jár. Alapvetően a február elseje utáni határozatok esetében kell az új szabályokat alkalmazni, kivételt képeznek azok az esetek, ahol a bírságösszeg nem éri el az egymillió forintot - itt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell az új szabályt.

F. Emese Szabó
F. Emese Szabó

Ez is érdekelhet