Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság cikke.
Ha kettős szorításban vagyunk, kettős választ kell adni: az átalakítások során növeljük a gazdaságnövekedés potenciálját, a foglalkoztatást 57-ről 65-70 százalékra emeljük - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap az országgyűlésben napirend előtti felszólalásában. A rendszerváltás után kétszer indult el reformprogram: egyszer a kilencvenes évek közepén, egyszer pedig 2006-tól 2008-ig. Ez lesz most a harmadik - szögezte le.
Ami a adórendszert illeti, átalakítások lesznek ugyan, ám az már megítélés kérdése, hogy ezeket reformnak lehet-e nevezni. A miniszterelnök szerint a kormány szándéka az, hogy jobban megérje dolgozni, mint korábban, adjunk kedvezményt ahhoz, hogy valaki munkajövedelemre építse megélhetését. A munkát terhelő járulékokat kell csökkenteni, a kieső bevételeket pedig máshonnan kell pótolni: bizonyos adónemekben érdemi csökkentésről lehet szó, más területeken pedig átrendezésről.
A személyi jövedelemadó alsó sávhatára júliustól 2,2 millió forint lesz, jövőre pedig hárommillió, emellett 18-ról 19 százalékra emelkedik az alsó kulcs, a felső pedig 36-ról 38 százalékra; a különadó megszűnik, vagyis nem lesz effektív harmadik kulcs. Azok, akik évi 1,7 millió forint alatt keresnek (ez havi bruttó 141,6 ezer forint), elvileg így buknak az adómódosításon, hiszen a kulcsemelést érzik, a sávhatárkitolás viszont nem vonatkozik rájuk. Ezt azonban a kormány az adójóváírás kibővítésével kompenzálná, vagyis a jövedelemadózás legbonyolultabb és legköltségesebb eleme megmarad. Az adójóváírás annyival lesz magasabb, hogy az egy százalékpontos adóemelés ne jelentsen sehol adóteher-növekedést.
A jövedelemadózás másik, elvi szinten jelentős átrendezése a kedvezmények eltörlése lenne Gyurcsány szerint, ezek jövőre lépnének életbe. A gyakorlatban azonban itt érdemi változás nem lesz. A legjelentősebb tétel a kedvezmények között az adójóváírás: ez a teljes, 2007-ben igénybe vett 334,7 milliárd forint kedvezményből 251 milliárdot tett ki (a nyugdíjakat mint adóterhet nem viselő járandóságot nem számítva). A családi adókedvezmény is megmarad - ez 13,6 milliárd forint volt -, és valószínűleg a lakáshitelek törlesztőrészletéhez kapcsolódó kedvezményt sem fogja megszüntetni a kormány, ez 24,9 milliárd forint.
Összességében az öngondoskodást ösztönző kedvezmények maradtak, vagyis a pénztári befizetések után járó és az élet- és nyugdíjbiztosítás után járó (a legutóbbi adatok szerint ez 11,5, illetve 23,5 milliárd forint volt). Az összes többi kedvezmény nem éri el a kilencmilliárd forintot, vagyis komoly megtakarítás ebből nem származik majd. Szintén jövőre szűkítenék az adómentes természetbeni juttatásokat, ennek részletei viszont még nem ismertek. A kormány szerint a kedvezmények átalakítása összesen 200 milliárd forint pluszt jelent majd a költségvetésben.
A munkáltatást terhelő járulékokat végül nem hat, csak öt százalékponttal csökkentené a kormány, cserébe a tételes egészségügyi hozzájárulást nem emelik fel 1950 forintról 5100 forintra. Ez Gyurcsány szerint a munkáltatói érdekképviseletek határozott kérése volt. A minimálbérrel számolva a hatpontos csökkentés magasabb ehóval összességében 1140, a dupla minimálbérnél pedig 5430 forint csökkentést jelentett volna. Az új verzióban ez a minimálbérnél 2435, a duplájánál pedig 1720 forint lesz. Ez azt jelenti, hogy a bérek emelkedésével egyre kisebb a különbség a régi és az új verzió között, végül havi 315 ezer forint felett már az ötpontos típus rosszabb, mint a korábbi, hatpontos és emelt ehós elképzelés. Arra egyelőre nem adott választ a miniszterelnök, miből pótolják majd a kiesést az egészségbiztosítási kasszában.
Sokkal kevesebbet lehet tudni a társasági adóval kapcsolatos módosításokról. Annyi bizonyos, hogy a jövedelemadóhoz hasonlóan 19 százalékos lesz ez is, azzal, hogy a különadó megszűnik. A kormány szerint ez összesen 40 milliárd forintot hagyna a vállalkozásoknál. Ez az idei számok alapján azt jelenti, hogy társasági adóból a költségvetés 540 milliárd forintot vár, különadóból 193 milliárdot, vagyis a társaságok összesen 737 milliárd forint adót fizetnek, ami jövőre 700 milliárd forintos adóterhet jelent.
Itt is jelentősen megnyirbálná a kormány az adóalapot módosító tételeket, de erről még csak annyit tudni, hogy nem szándékozik megszüntetni a beruházást ösztönző adóalap-csökkentő tételeket. A 2007-es adatok alapján összesen 45-féle jogcímen a vállalkozások 6384,7 milliárd forinttal csökkentették adóalapjukat. Ennek legnagyobb része, 2977 milliárd forint az értékcsökkentési leírásból fakad, további 1449,6 milliárd pedig az elhatárolt veszteségből. A fejlesztési tartalék címén járó kedvezmény 163 milliárd forintot tett ki, de akkor még csak az adóalap 25, ma pedig már 50 százalékáig lehet tartalékot képezni, legfeljebb 500 millió forintig. A k+f-re és szabadalom, mintaoltalom bevezetésére járó kedvezmény elenyésző volt: 700 millió forint és 119,7 milliárd forint. A növelő tételek 2007-ben 3962 milliárd forintot tettek ki, a 33 tételből a legnagyobb a költségként elszámolt értékcsökkentés volt, 2779 milliárd forint.
