Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Manapság a visszlízing konstrukció - nagyobb biztosítéki erejénél fogva - kedveltebb lehet a kkv-finanszírozásban, mint a jelzálog bejegyzése melletti hitelnyújtás, ám járulékos okok miatt valószínűtlen ennek elterjedése. Az előny Király György, a Hypo Alpe-Adria Leasing üzletág-igazgatója szerint a felszámolási eljárások hazai gyakorlatában keresendő: ha egy pénzintézet jelzáloghitel formájában finanszíroz egy kkv-t és azt a későbbiekben felszámolják, akkor az ingatlan is bekerül a felszámolási vagyonba, s a zálogjogosultnak igénypert kell indítania, ami évekig elhúzódhat.
Visszlízing esetén az ingatlan tulajdonosa refinanszírozást kap tehermentes ingatlanára, s a lízingcéget lehet bejegyezni az ingatlan tulajdonosaként. A visszlízing megoldást jelenthet a hitelnyújtási kedv elapadása miatt forrás nélkül maradó kkv-k számára is, mivel a Hypo kimutatásai szerint a kkv-k tulajdonában lévő ingatlanok maximum 30-35 százalékát terheli jelzálog. Király György szerint természetesen visszlízing esetén is fontos az adott vállalat gazdasági tevékenységének és piacainak vizsgálata, hiszen az elsődleges forrás a cég eredményes működése, a cashflow-termelő képességet is bizonyító alaptevékenység fenntartható biztosítása.
A szakember szerint gondot már csak az okoz, hogy az ingatlanlízinghez kapcsolódó illetékfizetés jelentősen megdrágítja a konstrukciót. Az unió több országában a lízingkonstrukciókat egyáltalán nem, vagy a magyarországinál jóval alacsonyabb illeték terheli. A hatályos illetékszabályozás nálunk ráadásul jelentős terheket ró az ingatlan megvásárlójára és lízingbevevőjére a kétszeri ingatlan-adásvétel miatti illetékkötelezettség következményeként. Először akkor kell fizetni, amikor az ingatlan a lízingcég tulajdonába kerül, másodszor pedig akkor, amikor a lízing lejártakor a lízingbevevő válik tulajdonossá.
Ez évnek már új szabályozással futhattak neki a lízingcégek, ám ez számottevő változást nem hoz a lízinget terhelő illeték szempontjából. Igaz ugyan - mondta Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára -, hogy az ingatlanlízinget végző társaságok az ingatlanforgalmazókkal együtt a "kedvezményes", kétszázalékos illetéket fizető körbe kerültek a korábbi tíz százalék helyett, ám ettől még fennmaradt a kettős illetékfizetés rendszere. Ez számottevően drágítja a konstrukciót, noha - miként az a fentiekből is látható - az ingatlanlízing lehetne az egyik legkézenfekvőbb lehetőség, hogy a hitelszűkével terhelt hónapokban a kkv-k finanszírozáshoz juthassanak.
