Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lassan talán egyszerűbb lesz felsorolni azokat a szektorokat Magyarországon, amelyeket nem sújt valamilyen, eredetileg két évre tervezett különadó. A Robin Hood-adó néven elhíresült, az energiaellátó cégekre specializált befizetnivalóról szóló törvényt, amelyet egyébként az adótörvényektől függetlenül, önállóan nyújtott be a kormány, november 15-én hirdették ki. Az energiaszektort sújtó nyolcszázalékos adót a különadó alapjára kell vetíteni, azt pedig kötelezően a távhőrendszer korszerűsítésére kell fordítani. A Robin Hood-adót a kőolaj-előállító társaságoknak és a földgáz- és villamosenergia-engedélyes cégeknek kell megfizetniük a 2009-es és 2010-es adóév után. A tervek szerint évi 30 milliárd forint folyhat be az adóból, ám ez pillanatnyilag nincs benne a költségvetésben. Az eredetileg benyújtott javaslatban még szerepelt a főbb adóbevételek között, ám az ismételten beterjesztett verzióból a kormány inkább kihagyta ezt a tételt, nehogy ezen múljon a szabad demokrata frakció igen szavazata. Végül a liberálisok megszavazták a büdzsét, a Robin Hood-adót viszont nem.
Kérdés persze, valóban két évre szól-e az extra adó. Volt ugyanis arra már példa, hogy egy hasonlóképpen szektorspecifikus adót egyszerűen átírt a kormány az előre meghatározott határidő lejárta után. Ez a banki különadó volt, amit 2005-2006-ban kellett megfizetniük a pénzintézeteknek. Ebből a két év alatt 35,5-35,5 milliárd forint folyt be, majd az év végén formálisan megszűnt ugyan az adó, de hitelintézeti járadék címén egy másik fizetnivalót "kaptak" a pénzintézetek. Míg a különadót az extrának tartott profit után kellett megfizetniük, a járadékot a kamattámogatások generálta forgalom után. A kormány úgy vélte, az államilag támogatott hitelek révén generálódott bevételből a bankoknak valamit illene visszaosztaniuk. Erre találták ki 2006 végén a járadékot, ami a támogatott hitelekhez kapcsolódó kamatbevételek után fizetendő, mértéke öt százalék.
Ez azonban már messze nem hozott olyan sokat, mint a korábbi különadó. Tavaly 25 milliárd forint bevétellel számolt a büdzsé, valójában azonban mindössze 12,5 milliárd forint folyt be - a Magyar Bankszövetség korábban úgy nyilatkozott, hogy ez egyszerűen a hibás tervezés következménye volt. Az idén 15 milliárd forintra tervezte a járadékbevételt a kormány, az előzetes adatok szerint ez valószínűleg nem fog teljesülni: az első tíz hónapban 9,39 milliárd forint folyt be, s nem valószínű, hogy az utolsó negyedévben hatmilliárd forintot fizetnek be a bankok. Tavaly az első tíz hónapban egyébként több, 9,45 milliárd forint volt az első háromnegyed év előlegének összege.
A kormány a gyógyszeriparban működő cégekre is extra sarcot vetett ki az elmúlt években. A gyártóknak különböző jogcímek szerint kell hozzájárulniuk a gyógyszerkassza feltöltéséhez, ezek közül a 12 százalékos mértékű elvonás az, amelyik a vállalatok szerint adó formájában sújtja őket. Idén októberig összesen 33,5 milliárd forintot fizettek be (beleértve a 12 százalékos "adón" túl a sávos, valamint a támogatásvolumen-szerződések utáni befizetéseket) a gyógyszerkasszába, ami közel négymilliárd forinttal haladta meg az időarányos előirányzatot. Az idei éves terv 35,5 milliárd forint, míg tavaly 31,4 milliárdot fizettek be a vállalatok.
Az adót több keresetben is támadták az Alkotmánybíróság előtt. A testület idén júniusban visszautasította az indítványokat, mivel kompetenciájába nem tartozik bele annak vizsgálata, hogy valamely jogszabály sérti-e a közösségi jogot. Két indítványozó ugyanis emiatt fordult az Alkotmánybírósághoz.
